(…)Másnap a Nemzeti Filharmonikusok Kocsissal régi korokba merengettek. A Bartók-centenárium idején Kocsis Zoltán Ránki Dezsővel többször is eljátszotta és lemezre is vette a Két kép című darabot kétzongorás átiratban. A Két képből az első, a Virágzás viszonylag makacsul ellenállt a zongorának, és már akkor is gyanús volt, hogy Kocsisban az értékmentő és felfedező dolgozik. Van […]
Az új évben is jó darabokkal várja az NFZ a közönséget. A Müpában az idei első hangversenyük kellemes műsort ígért, leginkább a ritkán hallható Csajkovszkij-szimfóniára voltam kíváncsi. Tévedés ne essék, Bartók Két kép című műve nem tartozik az alaprepertoárokba, a Haydn-darab sem mindennap hallható. Míg a zenekar és Kocsis Bartók-interpretációiról a zenei életet csak egy […]
Megirigyeltem gyermekeikkel moziba járó filmkritikus kollégáimat. Autentikus ítéletet alkotni képes porontyaikkal ülnek be egy-egy mesefilm vetítésére, hogy a megírandó cikkhez szempontokat, aranyköpéseket orozzanak el tőlük. Persze én is járok a fiaimmal úgynevezett gyermekkoncertekre, de ezek az alkalmak eddig ellenálltak a kritikaírásnak. Kapva-kaptam az alkalmon, végre elvihettem tesztközönséggé kinevezett családomat egy „rendes”, felnőtt időpontban tartott, „komoly” […]
Három fontos korai művel folytatódik a Bartók Új Sorozat. Két régebben készült felvétel mellé egy vadonatúj kapcsolódik, melyen az „ifjúkori” Hegedűversenyt Kelemen Barnabás játssza, a Nemzeti Filharmonikusok élén Kocsis Zoltán áll. Hogy mit tartalmaz a lemez, azt megtudhatjuk Bónis Ferencnek a remek műsorfüzetbe írt tanulmányából: „A három mű: három különböző karakter. Mégis: számos szál fűzi […]
Kezdődik, kezdődik, keeeeeezdőőőőődiiik… – hangzik fel az egyik reklámban, no persze kiagyalói nem az új Bartók-összkiadásra gondoltak, most azonban ide is alkalmazható. Örvendetes, hogy rögtön több fronton indult a kiadás: zongoradarabokat, illetve zenekari kompozíciókat tartalmazó lemezeket is találhat a zeneműboltok polcain a figyelmes vásárló. A második csoportba tartozik e CD is, rajta a szerző fiatalkori, […]
Frenetikus sikert hozott az új Diótörő-előadás a Művészetek Palotájában Régóta tudjuk, hogy egy bábelőadás lehet muzikális. Az Állami Bábszínház 1965-ben mutatta be A fából faragott királyfit és a Petruskát: a több mint negyven évvel ezelőtti produkciók lényegében ugyanabban a rendezésben még ma is elevenek, és premierjük óta bejárták a világot. Két éve A fából faragott […]
„A film is megvolt, s most az mr3 Bartók Rádiót is bekapcsoltam a Scselkuncsikra. Annyira jó!” – kapom Szabolcs barátom íméljét az ünnep másnapján. Így, ünnepek táján szinte ajzószerként hallgatjuk egyre-másra a legnépszerűbb karácsonyi zeneműveket – legyen az könnyű vagy komoly, egyházi vagy világi, felnőtteknek vagy gyerekeknek szóló. Csajkovszkij A diótörő c. balettja immáron hagyományosan a […]
(…)Másnap Kocsis Zoltán vezényelte el a Diótörőt. Kár, hogy nem mond túl sokat az, hogy a legjobb Diótörő volt, amit életemben hallottam, mert csak az operaházi előadások zenéjét kellett túlszárnyalni, amihez talán szárnyak sem kellenek. A cselekményt bábokkal és emberekkel játszották el a bábszínháziak a MűPa pódiumán, és persze a látvány kínban volt a második […]
A fa feldíszítése és a bejgli előtt obligát karácsonyi kellék A diótörő. Megannyi műfaj közül választhatunk: próza, balett, báb vagy musical, de nem a műfajtól függ, hogy beszippant-e a mesevilág. A Nemzeti Filharmonikusok és a Budapest Bábszínház közös produkciója teljesen elvarázsolta a többnyire felnőttekből álló közönséget. Valószínűleg kevesebben vannak, akik azért váltották meg jegyüket, hogy […]
Karácsony táján Csajkovszkij Diótörő című balettje biztos befutó az operaházakban, színházakban. Sok gyerek első zenei, balettélménye valószínűleg ez a kedves mese, a nagy karácsonyi készülődés, az ajándékvárás miatt örök élmény marad. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar harmadszor adott olyan koncertet, melyen a társművészetek egyike is hangsúlyozottan megjelent. Az első ilyen előadásra 2005-ben, a másodikra 2007 januárjában […]
