Monthly Archives: március 2005

Két díj művészeinknek

A Magyar Köztársaság elnöke a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Kossuth-díjat adományozott Kocsis Zoltánnak, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatójának, a magyar zenei élet korszakos jelentőségű megújításáért, az előadó-művészet értékrendjének gyökeres megváltoztatásáért és mércéjének magasra emeléséért, megalkuvást nem ismerő nagyszerű karmesteri és zongoraművészi tevékenységéért.Bozóki András kulturális miniszter Liszt Ferenc-díjjal tüntette ki Kiss József oboaművészt, zenekarunk szólamvezetőjét.Gratulálunk!

NFZ, Kocsis, Kelemen, Perényi

“Nincsenek már nagy művészegyéniségek, a komolyzenének megszűnt a közönsége, a magaskultúra a végóráit éli, itt az utolsó ítélet” – szokták mondani sokan sokfelé. Nem tudom, hogy én élek-e másik világban, vagy egyszerűen csak szerencsém van, az utóbbi időben annyi nagyszerű koncerten voltam, hogy azon gondolkoztam, megkérem a szerkesztőt, ugyan küldjön már el valami üzembiztosan igénytelen […]

Szláv lélek, ízlés, fegyelem

A koncertprogramok felett mindörökkön örökké uralkodó nyitány-versenymű-szimfónia szentháromság szláv színekben pompázott a Nemzeti Filharmonikusok február végi hangversenyén. A Berkes Kálmán gondjaira bízott zenekar Glinka Ruszlán és Ludmilla nyitányát, Patricia Kopatchinskaja közreműködésével Stravinsky Hegedűversenyét, valamint Dvořák Új világ szimfóniáját játszotta a Nemzeti Hangversenyteremben. A bemelegítő Glinka-nyitány friss-ropogós előadását követően Patricia Kopatchinskaja viharzott be a színpadra. Ha […]

Végre megérkeztünk…

… – A Nemzeti Filharmonikus Zenekar hangversenye a Nemzeti Hangversenyteremben Még mindig csak próbaüzemben működik az új terem, még mindig csak próbáljuk felfogni, mi az, amit ott hallunk. Mi az, amit az előadók művelnek, és mi az, amit a terem. Illetve: egész 24-én estig csak próbáltam kihallani. Az volt a véleményem, hogy majd akkor, amikor […]

Hangverseny

A fekete 54-es útvonala a szociális háló lyukain át vezet a Boráros tér felé: nyomortanyák, omladozó gyármaradványok, sintértelep. A kocsmák persze virágoznak; egyikük fölött – tulajdonképpen a valóságnak megfelelően – Élelmiszer a felirat. Közvágóhíd. Ennél poétikusabb neve nem is lehetne annak a megállónak, ahol a Nemzeti Hangversenyterembe igyekvőnek le kell szállnia a buszról. Megalapozott Sátántangó-életérzéssel […]