Igor Sztravinszkij nagy művei már beépültek a koncertek műsoraiba, mégis vannak olyan darabjai a nagy orosz szerzőnek, melyeket egyáltalán nem, vagy ritkán hallani. Az pedig, hogy egy teljes estét szentelnek a zeneszerző műveinek, ráadásul a nem gyakran játszottaknak, igen kevésszer fordul elő, én nem is emlékszem az utóbbi évekből ilyen összeállításra. Ezért is volt megkülönböztetett […]
Azt gondolom, legalább is az én értékrendem szerint, az „év koncertje” címhez az alap, hogy a műsor nyomokban se tartalmazzon elcsépeltnek tűnő számokat. Mivel jó előre tudható volt, mi fog elhangzani, és azt is hallottuk már, hogy Kocsis ugyanolyan jól beszéli Sztravinszkij nyelvét, mint akár Bartókét, a különleges élmény borítékolható volt. De azért arra, ami […]
Nem tudtam, hogy ilyen koncertre vágyom. Nem tudtam, amíg nem tapasztaltam. Olyan koncert, ahol nincs semmi, csak a zene. Csak a művekről szól az este. Eljátsszák Debussy halálának az évfordulóján a Jeux-t, és Bartók születésének évfordulóján a Cantata profanát. És még két másik Bartók darabot. Nem üzennek, nem szórakoztatnak, nem értelmeznek újra: elég nehéz darabok […]
Kocsis Zoltán – Bartók műveinek talán legavatottabb tolmácsolója – az idei évben is koncerttel ünnepelte Bartók Béla születésnapját a Magyar Nemzeti Filharmonikusok élén a Tavaszi Fesztivál keretében. A műsor – Debussy Jeux-je, Bartók két hegedűrapszódiája, a Négy zenekari darab és a Cantata profana – ritkán hallható művekből állt össze, a rapszódiák kivételével, intellektuális élményt ígért a […]
A Nemzeti Filharmonikusok Bartók Béla születésnapján adott koncertjéről nehéz összefüggően beszámolnom: a műsorra tűzött négy mű sorrendje (Debussy: Jeux, Bartók: 1. és 2. hegedűrapszódia, Négy zenekari darab és a Cantata Profana) összezavart. Akármilyen gondosan dolgozta ki Kocsis a zenei szöveteket, és bármennyire is örültem annak, hogy színesen és áttetszően szólalt meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, az élmény […]
Két eltérő félidőt kaptunk a Nemzeti Filharmonikusoktól Bartók Béla születésnapján. Az elsőben – kakukktojásként – Debussy balettje mellett két (és fél) Bartók-rapszódiát hallhattunk Kelemen Barnabás szólójával. A második rész színtiszta Bartók-zenét hozott. Az est két szerzője Kocsis Zoltán két abszolút kedvence. Ha nem ismernénk a Nemzeti Filharmonikusokkal előadott (és lemezre játszott) Bartókjait, a komponista összes […]
Bár a zenei szakma egy része igyekszik mindent megtenni azért, hogy Bartók születésnapja, március 25. hangsúlyos helyet kapjon a magyar kulturális életben, a szélesebb tömegekhez sajnos nem mindig jut el az üzenet. Ezért is olyan fontos, hogy a nap szokásos ceremóniái – mint a temetői koszorúzás, a Bartók-Pásztory-díjak átadása – mellett az estét egy rangos hangverseny zárja. […]
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Kocsis Zoltán nagy koncertet adott Bartók Béla születésnapján. Ám ezúttal a „nagyság” dimenziója a maga realitásában s nem elvont módon mutatkozott meg. Profán módon úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Cantata profanával megfejelt hangverseny egy hagyományos (nyitány – versenymű – szimfónia) koncert felépítését követte, melyet rendhagyó módon egy oratorikus alkotás koronázott […]
Mielőtt a Bartók-művek sorra kerültek volna, egy Debussy-zene, a Gyagilev és Nyizsinszkij nevével fémjelzett orosz balett számára komponált Jeux hangzott el. A koncerthez a helyszínen adott kis lapocska csak a táncjátékban foglalt történetet ismertette. Bár nem nehéz kapcsolatot találni a két zeneszerző között, egy-két mondat arra is rávilágíthatott volna, miért ez a mű és miért […]
A Bartók Új Sorozat 6-os számot viselő lemezén a zeneszerző 1905 és 1923 közt írt művei hallhatók, a Tánc-szvit kivételével mind a 2. szvitnek (kétzongorás), mind a Román táncnak és a Román népi táncoknak van zongoraváltozata is. A Buda, Óbuda és Pest egyesítésének 50. évfordulójára írt Tánc-szvit máig az egyik legkedveltebb zenekari darab Bartók művei […]
