KARÁCSONYI KONCERT – A Nemzeti Filharmonikusok ünnepi hangversenye
Mikor
2025. december 17., szerda
19:30-tólvárhatóan 21:20-ig
Hol
Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem,
Budapest
Jegyek
12 500 Ft, 10 000 Ft, 8 500 Ft, 7 500 Ft, 5 500 Ft
Jegyvásárlás


KARÁCSONYI KONCERT – A Nemzeti Filharmonikusok ünnepi hangversenye

Bérleten kívüli hangverseny

Vashegyi György karmester

Hector BERLIOZ: L’enfance du Christ (Krisztus gyermekkora), op. 25
Oratórium francia nyelven

Le Récitant/Le Centurion: Cyrille Dubois
La vierge Marie: Anna Dowsley
Joseph/Polydorus: Lysandre Châlon
Hérode/Le Père de familleThomas Dolié
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)

Vezényel: Vashegyi György

Mi lehetne szebb hangzó ajándék egy héttel karácsony előtt, mint egy Magyarországon ismeretlen, háromrészes oratórium, amely éppen Jézus életének kevéssé taglalt szakaszáról, a Megváltó gyermekkoráról szól? Hector Berlioz 1850 és 1854 között dolgozott a kompozíción, amely Jézus életének azt az epizódját dolgozza fel, amikor a szent család Egyiptomba menekül. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar koncertjét a francia zenekultúra értékei iránt elkötelezett Vashegyi György vezényli, a Krisztus gyermekkora szólistái, Cyrille Dubois, Anna Dowsley, Lysandre Châlon és Thomas Dolié nemzetközi hírű énekesek.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar számos izgalmas felfedezésnek beillő produkciót abszolvált az utóbbi években. Vashegyi György főzeneigazgató vezényletével most újabb különlegességet készülnek bemutatni, mégpedig éppen a Nemzeti Filharmonikusok hagyományos karácsonyi koncertjén: Hector Berlioz nagyszabású, háromrészes oratóriumát, a Krisztus gyermekkorát. A zeneszerző 1850 és 1854 között saját szövegére komponálta művét, amely a szent család Egyiptomba való menekülésének epizódján alapul.

Különös történet fűződik a darab egy részletének legelső megszólalásához. Berlioz, aki pályafutása során sokszor tapasztalt személye iránti ellenszenvet és rosszindulatot, a kompozíció egy későbbi tételét, amely az oratórium előzményének számított, álnéven mutatta be, azok pedig, akik művészetének szenvedélyes elutasítói voltak, nagy tetszéssel fogadták az „ismeretlen 17. századi szerző, Ducré” zenéjét.