A Zenemánia sorozatban a zene sokszínűségéről lesz szó – a műfajok kapcsán. Ugyanis – meglepő módon – ahány műfaja, annyi sajátossága is van a klasszikus zenének. Nemcsak megszólalásmódjában más egy-egy műfaj, de zenei nyelvezetében, kifejezőkészségében, mondanivalójában, sőt a mondanivaló tálalásában is. Más jellemző akkor, amikor hangszeres szólista válaszolgat egy zenekarnak és más, amikor énekes áriáját illusztrálja vagy épp ellenpontozza a kíséret. Megpróbáljuk egyetlen hangversenyen nyomon követni a szimfóniaműfaj kialakulását. Megvizsgáljuk, hogyan válik a szimfónia az egyszerű kezdetek után egész élettörténeteket elmesélő zenefolyammá. A szimfonikus zene hatalmas repertoárjában lehetőségünk lesz kikutatni minden kis részletét ennek az állandóan változó, csodálatos világnak. Megpróbálunk kulcsot adni a zenehallgatás öröméhez, hogy a zene legkisebb alkotóelemét is felismerjük, és meghallása által gazdagodjon a saját világunk.

A szimfónia kialakulása: megpróbáljuk rekonstruálni azt a zenetörténeti folyamatot, amelynek során a zenekari nyitány műfaja az évek múlásával egyre több és több jelentést közvetített, hogy Haydn kezei alatt a zenetörténet legfontosabb műfajává váljék. Mi teszi ennyire ellenállhatatlanná ezt a műfajt (és formát), milyen lehetőségeket nyújt a zeneszerzőknek, és hogy lehet az, hogy ennyit írtak belőle? Mindegyik másmilyen, és mégis összefogja őket valami, ami azt mondatja velünk, hogy ez egy szimfónia, nem lehet más!