Ábránd és Scherzo (a Négy zongoradarabból)

Az 1903-ban keletkezett sorozat harmadik darabja magyaros fordulataival a Kossuth szimfónia időbeli közelségére utal. Háromtagú, visszatéréses forma jellemzi. A Scherzót Bartók akkori zongoratanárának, Dohnányi Ernőnek ajánlotta. Szonáta-rondó formában dolgoz fel benne kuruc és csárdás dallamokat. E három zongoradarab, Kocsis Zoltán páratlan stílusérzéktől átitatott hangszerelésében a világ számos koncerttermének sikerdarabja lett.