1. Bölcsődal

2. Szerenád

3. Trepak

4. A hadvezér

A zeneszerző 1873-ban ismerkedett meg a költő Golenyiscsev-Kutuzovval. Életre szóló barátságuknak számos művet köszönhetünk. Muszorgszkij (1839-1881) Kutuzov több „halálversének” megkomponálását is tervezte, de végül – 1875 és 1877 között – néggyel készült el. Maguk a költemények és a dalciklus is a középkori haláltánc hagyományát eleveníti fel, tehát egy olyan variációs műfajt, melyben a közös téma a mindenkire egyaránt váró halál, a variánsokat pedig a halandók különböző típusai jelentik meg. Kutuzov verseiben maga a halál is eltérő alakokban bukkan fel. A kisgyermeket elaltatja, a fiatal lánynak szerenádot ad, a lerészegedett muzsikot megértő barátként ringatja a fagyhalálba, s végül hadvezérként tart szemlét az elesettek fölött.
 

A dalciklusnak készült zongora- és zenekari kíséretes változata is. A zenekari hangszerelést először Glazunov és Rimszkij-Korszakov végezte el, röviddel Muszorgszkij halála után. 1962-ben Sosztakovics új hangszerelést készített. Kerekes István hangszerelése 2008. június 18-án, a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon hangzott el először.