Mediterrán életérzés – ez hatja át e tavaszi koncert első félidejét, de a másodikban elhangzó szimfónia háromhangos mottójába is hangról hangra kódolt a szabadság–boldogság – vagy ahogy Brahms mondta: „Frei aber froh” – lelkivilága. A Zubin Mehta által felfedezett, a magyar közönség előtt is jól ismert Carlo Montanaro az olasz repertoár egyik keresett előadója, aki 2008-ban Verdi Traviatájával debütált a milánói Scalában, és számos fesztiválon, rangos operajátszó helyszínen nyitott meg évadot, 2011 és 2014 között a varsói Nagy Színház (Teatr Wielki) zeneigazgatójaként dolgozott, az utóbbi hónapokban Seattle-ben, Sydney-ben és Monte Carlóban lépett pódiumra. A műsor egzotikus színfoltja a zenekari gitárzene csúcsának tartott Aranjuezi concerto, amelyet II. Fülöp királyi egyik palotájának kertje ihletett. A hároméves kora óta világtalan Rodrigo – mint vallotta – a magnoliafák illatát, a madarak énekét, a szökőkutak csobogását kívánta kifejezni a zene eszközeivel – aki hallja a művet, bátran elmondhatja, hogy ez érzékletesen sikerült is neki. Persze kell hozzá egy kivételes tehetségű szólista, de ez is adott: Csáki András napjaink egyik legjobb magyar gitárművésze, aki e koncert előtt néhány héttel Vietnámban tart mesterkurzust, és ad szólóestet. Noha Brahms szimfóniája melankolikus harmadik tételével vált halhatatlanná, a nagyszabású mű napfényes-napsugaras világával szabadítja fel a zenehallgató lelkeket immár több mint százharminc esztendeje.

A koncert a Zeneakadémián kerül megrendezésre.