Wolfgang Amadeus MOZART: d-moll Kyrie, K., 341
Wolfgang Amadeus MOZART: Zenekari részletek Thamos, König in Ägypten (Thamos, Egyiptom királya) című kísérőzenéjéből, K. 345/336A
***
Gioachino ROSSINI: Stabat Mater

Selene Zanetti szoprán
Schöck Atala alt
Francesco Demuro tenor
Bretz Gábor basszus

Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)

Vezényel: Pier Giorgio Morandi

Mozart d-moll Kyriéje ritkaság, ahogyan különlegesség a Thamos, Egyiptom királya című kísérőzene is, amelyet a Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének negyedik estjén a belőle készült hangszeres szvit képvisel. A Thamos érdekessége, hogy szabadkőműves tematikája révén A varázsfuvola előzményének is tekinthető. Rossini kései Stabat Matere sem átlagos kompozíció, hiszen vallásos műként kivétel egy főként vígoperákkal diadalmaskodó komponista életművében. A koncert karmestere, Pier Giorgio Morandi az olasz repertoár avatott ismerője, az est olasz–magyar énekes kvartettjében csupa nagyszerű művész lép pódiumra Selene Zanetti, Francesco Demuro, Schöck Atala és Bretz Gábor személyében.

A szabadkőműves osztrák drámaíró, Tobias Philipp von Gebler felkérte Mozartot, komponáljon kísérőzenét Thamos, Egyiptom királya című ötfelvonásos drámájának 1774  áprilisára tervezett Bécsi előadásához. A zeneszerző, aki ez idő tájt még nem volt szabadkőműves, később azonban maga is belépett a titkos társaságba, kórusokat és felvonásközi zenéket írt a színdarabhoz. Műve azért is érdekes számunkra, mert a szabadkőműves jelképek használatával a későbbi – szintén a szabadkőműves szimbolikára épülő – Singspiel, A varázsfuvola egyik előképének tekinthető.

A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének negyedik hangversenyén a kísérőzenéből készült hangszeres szvit szólal meg, előtte egy hasonlóképpen kevéssé ismert Mozart-művel, a d-moll Kyriével. A hangverseny második része is különlegességet kínál: Rossini Stabat Matere olyan alkotó műve, aki pályája jelentős részében vígoperákkal aratott hatalmas sikereket, ám e kései opusában mégis liturgikus műfaj felé fordult. Kompozíciója magán viseli a zenés színházi műfajokban otthonos szerző operai stílusjegyeit. A karmester, Pier Giorgio Morandi a milánói Scala oboásából lett sikeres dirigens, fő területe az itáliai opera. Az est olasz-magyar énekesgárdájában Selene Zanetti és Francesco Demuro képviseli a zöld-fehér-piros, Schöck Atala és Bretz Gábor a piros-fehér-zöld trikolort.

*****

A Kocsis bérlet hangversenyein főként 19. századi remekművek szólalnak meg, legnagyobbrészt a romantikus zeneirodalom képviseletében. E koncertek mindegyikén felhangzik egy-egy nagyformátumú, reprezentatív opus: Muszorgszkij Egy kiállítás képei című ciklusa Ravel hangszerelésében, Richard Strauss szimfonikus költeménye, a Hősi élet, Saint-Saëns „Orgona”-szimfóniája, Rossini Stabat Matere és Brahms 3. szimfóniája.

Az összképet olyan kompozíciók színesítik, mint Smetana Eladott menyasszony-nyitánya, Liszt szimfonikus költeménye, az Orpheusz, Bizet I. Arles-i lány-szvitje. A bérlet versenymű-kínálata nagy slágereket (Csajkovszkjij: b-moll zongoraverseny, Grieg: a-moll zongoraverseny) éppúgy tartalmaz, mint olyan értékeket, amelyekre érdemes felhívni a figyelmet (Saint-Saëns a-moll gordonkaversenye és g-moll zongoraversenye). De nemcsak romantika és nemcsak 19. századi zene szólal meg ezeken az estéken: hallhatjuk Debussy szimfonikus prelűdjét, az Egy faun délutánját, Mozart művei közül megismerkedhetünk a d-moll Kyriével és a szvittel, amely Thamos, Egyiptom királya című operájából készült.

A szólisták közül Magyar Valentin és Balog József a közönség hazai zongorista-kedvencei, gyönyörködhetünk Selene Zanetti, Francesco Demuro, Schöck Atala és Bretz Gábor hangjában, de fellép a világhírű francia csellista, Aurélien Pascal és az ünnepelt orosz zongoravirtuóz, Alexander Malofeev is. A karmesterek nemzetközi sztárok: Carlo Montanaro, Lawrence Foster, Jean-Claude Casadesus, Pier Giorgio Morandi. Az utolsó hangversenyt a főzeneigazgató, Vashegyi György vezényli.