Csajkovszkij A diótörő
Mikor
2016. december 23., péntek
11:00 - 14.00-tól
Hol
Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem,
Budapest
Jegyek
5.200 Ft, 4.300 Ft, 3.600 Ft, 2.900 Ft, 2.100 Ft
Elkeltek a jegyek


Csajkovszkij A diótörő

A karácsonyi klasszikus - délelőtti előadás

Csajkovszkij A diótörő – színjáték bábokkal

Szövegkönyvét E. T. A. HOFFMANN meséje nyomán írta: Szilágyi Dezső

Teszárek Csaba Stahlbaum tanácsos
Blasek Gyöngyi Stahlbaum tanácsosné
Sz. Nagy Mária Marika
Ellinger Edina Frici
Papp Orsolya Nagymama
Kemény István Drosselmeyer nagybácsi
Tatai Zsolt Unokaöcs, Diótörő herceg
Ács Norbert Egérkirály
Bánky Eszter, Bercsényi Péter, Juhász Ibolya, Radics Rita árny- és tárgyjátékok

Koós Iván díszlettervező
Bródy Vera báb- és maszktervező
Miklósi Gabriella zenei munkatárs

Szőnyi Kató rendezését felhasználva színpadra állította: Meczner János

Budapest Bábszínház
Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara (karigazgató: Sapszon Borbála, Sapszon Ferenc)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Madaras Gergely karmester

A Müpa és a Nemzeti Filharmonikusok közös produkciója.

Évek óta hagyomány Csajkovszkij egyik legnépszerűbb balettjével köszöntjük a karácsonyt, gyerekek és felnőttek, szülők és nagyszülők, barátok és rokonok egyaránt pompás kikapcsolódásban részesülhetnek. „Az összhatás evidenciaként tükrözi a balett hagyomány megkerülésének jótékony és frissítő szándékát – írta a produkcióról Csengery Kristóf zenekritikus. – E szándék az utat a bábszínházzal társított speciális mozgásszínház keretei között keresi, bábot és embert egymás egyenrangú társaként kezelve, egyes eszközökkel a vásári színjátékok harsányabb világát hozva be zárt terembe, máskor a cirkusztól kölcsönzött szolid akrobatikával kötve le a figyelmet, megint máskor pantomimként működve, egészében véve heterogén összhatással, ám kitűnő eredménnyel. Naiv humor, üde játékosság, sok ötlet, vonzó képi világ, mely soha nem mond ellent a zene szellemének. A díszletek egyszerűen, de találékonyan használják ki (horizontális és vertikális dimenzióban egyaránt) a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem pódiumának hatalmas belső terét, a tarka jelmezek a mesevilágot varázsolják elénk. (…) A diótörő színpadi mű, melynek persze története van, s mint ilyen, konfliktust, drámai fordulatokat is megjelenít. Mégis úgy éreztem, ennek az előadásnak nem Diótörő és Egérkirály »mítoszi összecsapása« alkotta a magvát (bár természetesen ez is lezajlott), hanem a mindenfajta narráción túlmutató, időtlen összhang, az öröm, a szépség, az egymást követő táncok dallami és harmóniai leleménye és kecsessége.”