Mikor
2020. február 26., szerda
19:30-tólvárhatóan 21:00-ig
Hol
Olasz Kultúrintézet,
Budapest
Jegyek
3 500 / 2 500 Ft
Jegyvásárlás


Chansonok és balladák

Pászti bérlet 2.

Paul Hindemith Six Chansons
Solti Árpád La Loreley
Maurice Ravel Trois chansons
Hugo Wolf Der Feuerreiter
Tóth Péter Trois beaux oiseaux du Paradis
Ligeti György Pápainé
***
Vass Lajos Nocturne
Csíky Boldizsár Nagy hegyi tolvaj
Vajda János Deux Chansons
Pertis Jenő Két háromszéki ballada
Bizják Dóra zongora
Dunai Tamás színművész
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Kocsis-Holper Zoltán karmester
Somos Csaba karmester

„Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet szenteltem olyan hangversenyműsorok összeállításának, melyek egymástól távol eső műfajok ellentétekben gazdag kompozícióit vonultatják fel.

 Február 26-i koncertünk több kortárs darabjához, s azok keletkezéséhez is szorosan kötődöm. 2014-ben fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy azzal a céllal szólítsak meg kiváló magyar komponistákat, hogy írjanak francia nyelvű (elsősorban szimbolista) versekre vegyeskari műveket. Óriási öröm volt, hogy öt zeneszerzőnk is új alkotással állt elő, akik közül ezúttal Vajda János, Tóth Péter és Solti Árpád darabja szólal meg újra. Érdekes választás Tóth Péter művének szövege. Ravel Trois chansons című ciklusa második tételének textusát zenésítette meg, így természetesen elénekeljük Ravel művét is!

Hangversenyünkön a lírai sanzonok ellentétpárjai a drámai erejű balladák lesznek. A klasszikusnak számító Ligeti-mű, a Pápainé és Hugo Wolf német nyelvű balladája mellett megszólal Pertis Jenő kompozíciója is. A Két háromszéki ballada a zeneszerző utolsó műve volt, 2004-ben magam dirigálhattam az ősbemutatóját. A koncerten  közreműködik Bizják Dóra zongoraművész, a Nemzeti Énekkar kiváló korrepetitora és Dunai Tamás színművész.

Úgy gondolom, hangversenyünk fekete-fehér kontrasztokban gazdag műsora ritkán hallható válogatás, melyre szeretettel várjuk közönségünket!”

Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar karigazgatója

A chansonok és balladák magyar szövegét és a verseket Dunai Tamás színművész előadásában hallhatjuk.

Chanson – erről a francia szóról legelébb talán egy füstös kávéház jut eszünkbe. Harmonikaszó, rekedtes hangú énekes. Párizs, Édith Piaf. De Debussyre is gondolhatunk. Dalait chansonnak nevezte – a szó ugyanis pontosan ezt jelenti a szótár szerint. Dal, vagyis ének, többnyire zongorakísérettel. A reneszánsz korban azonban a chanson alatt mindenféle világi művet értettek. Három- vagy négyszólamút, kizárólag énekesekre vagy hangszerek közreműködésével, általában francia szövegre. Még korábban a trubadúrok (illetve az észak-francia trouverek) nevezték chansonnak egyszólamú (bár rögtönzött hangszerkísérettel előadott), szerelmes témájú énekeiket. Mit ért mármost egy 20. századi vagy mai komponista chanson alatt? Ki ezt, ki azt. Nincs szabály. A koncert címében szereplő ballada esete hasonló. Chopin nevezett zongoraműveket balladának. Vagy Brahms. De mindenekelőtt ott vannak a népballadák. Angoli Borbála és társai. A híres népzenekutató, Vargyas Lajos a magyar népballadák jelentős részét középkori francia ballada-költeményekre vezette vissza. Hogyan kerültek ide, a Kárpát-medencébe? Az út kalandos és nyilván van benne némi (balladai) homály. A koncert hallgatóját azonban ez aligha fogja zavarni.