Gioacchino Rossini Maometto II (II. Mohamed) című operája az 1820-as nápolyi ősbemutatón nem aratott sikert, így a zeneszerző hat évvel később átdolgozta, s Le siège de Corinth (Korinthosz ostroma) címen ez lett Rossini első francia nyelvű operája. Később a francia változathoz is készült olasz szöveg, s az opera ebben a formában 1828-ban hangzott el először, L’assedio di Corinto címmel.

A Maometto II 1470-ben, a török birodalom és a Velencei köztársaság háborúja idején játszódik, fő cselekménye Negroponte török kézre kerülése. A címszereplő a Konstantinápolyt 1453-ban elfoglaló II. Mehmed szultán (akinek seregét néhány évvel később Hunyadi János állította meg Nándorfehérvárnál). Az operai cselekményhez nélkülözhetetlen a szerelmi szál is, mely az álruhás török szultán és a velencei kormányzó leánya között fűződik. A történetet az 1826-os francia verzióban áttették Görögország területére, egyesek szerint azért, hogy az éppen zajló görög függetlenségi háborúval kapcsolatba kerüljön, azonban tény, hogy Konstantinápoly után nem sokkal Korinthosz is török kézre került. Az új műben a török szultán a korinthoszi kormányzó leányába, Pamyrába szerelmes. Az opera nem a szerelmesek diadalával ér véget, a zárójelenetben – hatásos nagyoperai fináléként – a leégő Korinthoszt láthatjuk.

Pamyra szerepét a párizsi ősbemutatón Rossini francia operáinak elsőszámú énekesnője, Laure Cinti-Damoreau énekelte. Híres ima-áriájában („L’heure fatale approche… Juste ciel!”, illetve „L’ora fatal… Giusto ciel”, 3. felvonás 7. jelenet) a görög asszonyokkal együtt készül közelgő halálára.