Ez történt


Báj és intenzitás

2012. 09. 03.


Mint évenként ismétlődő zongoraünnep, a La Roque d’Anthéronban immár 32 éve megrendezésre kerülő nemzetközi fesztivál a billentyű szerelmeseinek megkerülhetetlen nyári seregszemléje. A Magyar Nemzeti Filharmonikusok három hangversenyen történt fellépése a zongoraművész Kocsis Zoltán vezenyletével olyan esemény, melynek jelentőségét mérföldkőként kell megjelölni. A tüzes temperamentummal megáldott Kocsis sokféle tehetségű előadó: hatvan évesen nem szűnik meg túláradó szenvedéllyel önnönmagát újraértelmezni.

 

Vibráló örökmozgóként, fejből vezényelve három estén át sugároz magyar zenekarának energiát (Dvorak 8. szimfóniája), humorérzéket (Haydn 8. “Az este” szimfóniája), képzelőerőt (egy kiválóan sikerült, vihart megjelenítő zenekari átirat képében Liszt “Vándorévek” ciklusának kivonataként) modorosságot nélkülöző természetességet (Brahms 2. szimfóniája, Dvorak vonósszerenádja).

 

Szólistaként karaktere hol szertelen, hol pókhálószerűen könnyed, megfoghatatlanul költői Mozart 17. zongoraversenyében. Az “andante” tételben álomszerű pillanatoknak lehettünk tanúi, amint a zongorista érzékeny összjátékban fonódik össze zenekari partnereivel.

 

Ugyanezen muzsikusok másnap Rachmanyinov 3. zongoraversenyében remekelnek Boris Berezovsky kezei alatt, a mű sodróan lendületes előadása során. A zongora és zenekar a lendület és áradás lüktető feszültségében versengett, ahogy a szenvedély és a poézis mindent elsodorva taglózta le a közönséget.

 

Az utolsó koncert során sokkal visszafogottabban, de érett klasszicizmussal Ránki Dezső nem eresztette ki a gyeplőt Bartók 1. zongoraversenyének előadásában, kristályos olvasattal, abszolút tökéletes ritmikával, melyet az ütősök dinamikus előtérbe emelésével sikerült még markánsabbá tenni. Ugyanilyen meggyőző áttetszőség és intenzitás jellemezte a szerző harmadik zongoraversenyét is. Teljes harmóniában régi utitársával, Kocsis Zoltánnal, apró gesztusokkal segítve őt, Ránki ritkaságszámba menő magasságokba emelte ezt a hagyatéki súlyú művet leheletfinom érzékenységével és hangszíneinek szépséges tárházával.

 

2012.augusztus 6.

 

www.concertclassic.com/journal/articles/actualite_20120806_4531.asp