Mikor
2019. november 27., szerda
19:30-tólvárhatóan 21:25-ig
Hol
Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem,
Budapest
Jegyek
5 500 / 4 500 / 4 000 / 3 500 / 2 500 Ft
Jegyvásárlás


Mesterek és tanítványok

Kocsis bérlet 2.

Koessler János Szimfonikus változatok
Dohnányi Ernő Stabat Mater, op. 46
***
Johannes Brahms III. (F-dúr) szimfónia, op. 90
Kristófi Ágnes szoprán
Nagy Bernadett mezzoszoprán
Müller Beáta alt
Magyar Állami Operaház Gyermekkara (vezető karnagy: Hajzer Nikolett)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Hamar Zsolt karmester

Brahms, Koessler, Dohnányi – mintha ugyanannak a családnak lennének tagjai. Persze nem biológiai értelemben. A nagyapa Brahms. Hatalmas tekintély a 19. század második felében. A program nélküli, úgynevezett „abszolút” zene híve. Műveiben azért olykor elrejt titkos üzeneteket. A III. szimfónia kezdete például nyilvánvalóan Férfiről és Nőről szól. A Férfi túláradóan szenvedélyes, a Nő légies tünemény. Tündérke – ahogy egy idősödő agglegény képzeli. A fiú Koessler János, azazhogy Hans Koessler, a Szimfonikus változatok szerzője. Húsz évvel fiatalabb. Brahms az eszményképe, még külsőleg is hasonlít rá nagy szakállával. Évtizedeken át a Zeneakadémia zeneszerzéstanára. Németül tanít, a német hagyomány szellemében. Bartókot, Kodályt ez kissé idegesíti, Dohnányit nem. Ő igazi zenei unoka. Amikor op. 1-es Zongoraötösét Koessler, a büszke tanár megmutatja Brahmsnak, az állítólag ennyit mormog maga elé: „Magam sem tudtam volna jobban megírni.” Aztán telnek az évtizedek. Dohnányi stílusa sokat változik. De a brahmsi örökség a viszonylag kései, már az Egyesült Államokban komponált Stabat Materen is érződik. Egyes zenetörténészek úgy tartják, ez Dohnányi legjobb alkotása. Lehet rajta vitatkozni. Együtt hallgatni a három komponista műveit azonban biztosan kivételes élményt ígér.