Ez történt


Tavaszi fesztivál – ünnepi Kodály-hangverseny nyitja az eseményeket

2007. 03. 14.


Ünnepi Kodály-hangversennyel nyílik meg pénteken a 27. Budapesti Tavaszi Fesztivál; a Nemzeti Filharmonikus Zenekar (NFZ) és Énekkar Kocsis Zoltán vezényletével a koncerten szólaltat meg először zenekari hangszerelésben húsz Kodály Zoltán által gyűjtött dalt.


A Művészetek Palotájában tartandó hangverseny a Kodály jubileumi év kiemelkedő eseménye. A fesztivál középpontjában a 125 évvel ezelőtt született és 40 éve elhunyt Kodály Zoltán zeneszerző életműve áll.
“Ha ünnepi koncertet tervezünk, véleményem szerint feltétlenül valami újdonsággal kell előállnunk. Azt gondoltam, hogy azokból a művekből kellene válogatni, amelyeket papíron mindenki ismer, de valójában mégis igen kevesekhez jut el úgy, hogy megrendítené őket”- mondta az MTI érdeklődésére Kocsis Zoltán.


Hozzátette: ezért a Magyar népzene című tizenegy kötetes, majdnem 60 év zeneszerzői munkáját felölelő gyűjteményből választott húsz dalt.
“Ez a mű reprezentálja Kodálynak a magyar népdal minden rétegével való teljes azonosulását. Azt hiszem, hogy Bartók nem véletlenül nevezte őt a legmagyarabb zeneszerzőnek, hiszen nála méltóbban, egyszerűbben, tisztábban senki nem tudná földolgozni ezeket a gyönyörű népdalokat. Azt is hiszem, hogy Kodály a zene szolgája szemszögéből szemléli a magyar népdalkincset” – fogalmazott Kocsis Zoltán
A kiválasztott húsz mű között van régi és egészen új stílusú népdal, katona- és bordal.


“Az a megrendítő ezekben, hogy dióhéjban egy egész élet tragikumát jelenítik meg, nem egyszer pesszimista kicsengéssel” – állítja Kocsis Zoltán.
A népdalok hangszereléséről Kocsis Zoltán elmondta: amikor a Kodály-dalokhoz kezdett hozzá, szembesülnie kellett azzal, hogy nemcsak a feldolgozás terén, hanem a hangszerelésében is eltér Kodály és Bartók módszere. Megfogalmazása szerint Kodály egyszerűbben, “orgonaszerűen” hangszerelt.


Az NFZ főzeneigazgatója azt is hozzátette, hogy megpróbált a kodályi egyszerűségnél maradni, bár néhány részletnél az volt az érzése, hogy túl kell ezen lépnie. Hozzátette: sokat konzultált Kodály Zoltánnéval is. Kocsis Zoltán néhány dalt szeretett volna nagyobb együttesre, kórusos változatba átültetni, de a balladai hangvétel miatt ezt elvetette.


A műsor második részében a Nemzeti Énekkarral előbb a Kállai kettőst szólaltatják meg; a zenekari verzió sokszor hallható, de a kórusos változat ritkán hangzik el. Majd a Budavári Te Deumot adják elő, ez sem hallható gyakran, mert a kisebb előadói apparátust igénylő, magyar nyelvű Psalmus Hungaricus háttérbe szorítja.


Forrás: MTI
(Metro, 2007. március 14.)