Ez történt


Nemzetközi jószolgálati nagykövetek a Müpában: Sir Roger most másképp hódította meg a közönséget

2007. 11. 06.


Kevés világsztár teszi meg, hogy önzetlenül, úgy álljon egy nemes ügy mellé, hogy abból további előnyei ne származzanak. Az egyikük Roger Moore, akinek filmjeit szájtátva bámultuk harminc évvel ezelőtt. A kapitalizmus egy kicsit betört Magyarországra, luxusvillákat, szállodákat, eleganciát láthattunk a képernyőn, és persze lesajnáltuk a hihetetlen képsorokat, minek ez a nagy flanc?


Titkon azért szerettünk volna az Angyal vagy később James Bond, illetve partnerei helyében lenni, élvezni a kényelmet, kibogozni a bűntényeket, lubickolni a nagybetűs életben.


A rendkívül kellemes kinézetű akcióhős nem elégedett meg a sikerrel, 16 évvel ezelőtt vált az UNICEF jószolgálati nagykövetévé . A napokban lesz nyolcvanéves, tartása egyenes, nem kelti öregember képzetét. Orgánuma felejthetetlen, szavai meghatóak voltak. A koncert előtt néhány szóban ecsetelte az UNICEF fontosságát, a jótékonyság szükségességét. Igaz szívvel áll az ügy mellett, nem csak azért, hogy beszéljenek róla. Köszönet a szervezőknek, a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak – melynek tagjai is jószolgálati nagykövetek Kocsis Zoltánnal együtt -, hogy a neves színészt láthatta-hallhatta a Művészetek Palotájába elzarándokolt közönség.


Sir Rogerre sokan kíváncsiak voltak, azok is, akiknek az életformájába nem tartozik bele a rendszeres koncertlátogatás. A műsor összeállítása így nem tükrözte a legalább egy, különleges zenemű bemutatására célzó, a zenekartól megszokott törekvést. Előételként Glinka Ruszlán és Ludmilla című sziporkázó operanyitányát játszotta a zenekar. Félelmetesen egyszerre játszották a hegedűk az igen nehéz szólamot, de nem motorikusan, hamis hangot nem hallottunk, csak az életvidám száguldozást. Meggyőzően szóltak a fúvósszólamok is, nagyszerű volt a nyitány, nem a kötelező jellegű bemelegítést hallhattuk, annak technikailag túl nehéz is lett volna a darab. Az orosz szerzőt francia kollégája műve követte, Saint-Saëns Az állatok farsangja című zoológiai fantáziája már zsenge korú gyermekek számára is nyomon követhető. A hangulatos mű rövid tételei nem fárasztják el a hallgatót, néhány közismert darab idézetének felismerése erősíti a hallgató önbizalmát. A rövid karakterdarabok közül – bár mindegyik nagyszerűen kotkodácsolt, brummogott, úszkált, ordított – kivételesen jól együtt szólt A vadszamarak zongoraunisonója, jó ötlet volt az Elefántok bőgőszólistáját a színpad előterében játszatni. Az akvárium szinte csilingelt, a Hosszúfülű személyiségek hegedűüveghangjai és szamárra jellemző naturalisztikus, nonvibrato nyikkanásai derűs perceket szereztek. A klarinét nagyszerűen, humorral idézte Rosina kavatináját az Őslényekben, A hattyú méltóságteljesen ringott a vízen a szólócselló és a zongorák megjelenítésében. A rövid, de velős kísérőszöveget Roger Moore kellemes hangján hallottuk, az alig látható fordítást a kivetítőn olvashattuk. Sir Roger nem darálta le a szöveget, hanem kiejtésével, taglejtésével az angol nyelv szépségeit is bemutatta, jelzésértékű mozdulataival érzékeltette az állatok karikírozott jellemzőit. A közönség ovációval fogadta az előadást, az összekevert narráció ellenére.


Szünet után Muszorgszkij Egy kiállítás képei című szimfonikus költeményét, ciklusát (a kísérőfüzetben szvitként jelölve) játszotta a Nemzeti Filharmonikus Zenekar. Az eredetileg zongorára komponált mű hangszerelését Ravel készítette, zseniális érzékkel kibontva a hangulati összetevőket. Egyetlen gyenge pontja sem volt az előadásnak, nagy ívet rajzoltak a promenádmotívumtól A kijevi nagykapuig. Bár kedvelt műsorszám koncerteken a Viktor Hartmann festményeit ábrázoló zenei tabló, ritkán hallható olyan elánnal, finoman, de lényegre törően kidolgozva, mint hétfő este.


Talán a felfokozott izgalom, talán más ok miatt, további mulatságos pillanatok színezték a koncertet. A rendkívül művelt és jó humorú Kovács Géza Sir Rogert Angyalként és Brad Pittként említette, a tolmács lefordította, hogy az idézetet Mária olvassa fel. Mária maga volt a tolmács. Kevésbé volt vicces egy tévés személyiségtől Saint-Saëns neve két tagjának megcserélése. Roger Moore leverte az első hegedűsök pultját, szabadkozott, ilyen előfordul…


A koncerttel némi segítséget nyújthattunk az UNICEF-nek, találkozhattunk egy világhírű személyiséggel, nem utolsósorban remek zenéket hallottunk kitűnő, feledhetetlen tolmácsolásban.


2007. október 29. – Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Glinka: Ruszlán és Ludmilla – nyitány
Saint-Saëns: Az állatok farsangja
Muszorgszkij-Ravel: Egy kiállítás képei
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényelt Kocsis Zoltán
Közreműködött: Roger Moore


Szabó Ildikó
(Papiruszportál, 2007. november 6.)