Tűzijáték op. 4

A Tűzijáték című zenekari fantáziát Sztravinszkij még ifjúkorában írta, 1908-ban. A kész partitúrát elküldte mesterének, Rimszkij-Korszakovnak is. Rimszkij azonban már nem adhatta áldását a műre: mire a posta kézbesítette volna a csomagot, meghalt. Az első – és hosszú éveken át egyetlen – előadás felemás sikert hozott. A nagy tekintélyű Glazunov maliciózus megjegyzéssel nyugtázta a darabot: “Semmi tehetség, csak disszonancia.” Ezzel szemben az Orosz  Balett társulatának nagyhatalmú vezetője, Szergej Gyagilev el volt ragadtatva a frappáns, rövid zene elképesztő színgazdagságától, érdekes effektusaitól. Elhatározta, felkéri a fiatal Sztravinszkijt az akkor még csak tervezett Tűzmadár-balett zenéjének megalkotására. Végső soron tehát a Tűzijáték indította el Sztravinszkij művészi karrierjét.