Spanyol rapszódia (Rhapsodie espagnol)

I. Prélude a la nuit. (Előjáték az éjszakához) Tres modéré
II. Malaguena. Assez vif
III. Habanera. Assez lent et d'un rythme las
IV. Feria. (Ünnep) Assez animé

 

Manuel de Falla szerint Ravel (1875-1937) zenéje “spanyolosabb, mint maguk a spanyolok”. A svájci származású apától és baszk anyától született zeneszerző élete első három hónapját töltötte egy baszk kikötővároskában. Ezután a család Párizsba költözött, Ravel spanyol föld iránti nosztalgiájának valójában kevés alapja volt. Ennek ellenére, amikor szülőhelye vidékére utazott, mindig úgy érezte, hogy “hazamegy”.

 

A zenekari rapszódia 1907-ben keletkezett, bemutatója 1908-ban volt. Legkorábban elkészült tétele az 1895-ben, két zongorára komponált Habanera, melyet Ravel változtatás nélkül emelt át az új kompozícióba. Ez a darab – az Antik menüett mellett – a szerző első, nyomtatásban megjelent munkája volt. “Érzésem szerint ezek a művek sok olyan magot tartalmaznak, amelyek későbbi szerzeményeim uralkodó elemeivé váltak.” A Harangok között című tétellel összekapcsolva 1898-ban, Satie-ra emlékeztető címmel (Fülbemászó tájképek) hangzott el, nem kis megrökönyödést váltva ki. Utóbbiban része lehetett a rossz előadásnak is, pedig nem kisebb zongorista játszotta, mint Marthe Dron oldalán Ricardo Vińes.

 

A további három tétel és a hangszerelés távol a párizsi lármától, Valvins kikötőjében, egy yacht fedélzetén, rövid idő, alig egy hónap alatt készült el. A premierközönség egyik fele udvarias hűvösséggel fogadta a Spanyol rapszódiát, a harmadik emeletet megtöltő fiatalok, köztük Ravel barátai viszont olyan lelkesen tapsoltak, hogy kikényszerítették a Malagueńa megismétlését. “Játsszák csak még egyszer, azoknak odalent, akik előszörre nem értették meg” – kiáltotta egyikük. Az arab eredetű malagueńa – e rövid tétel ihletője – jellegzetes andalúziai tánc (fandango), melyhez gitár és kasztanyetta kíséret társul. Ravel természetesen nem tánczenét komponált, de az eredeti tánc ritmus- és formavilágát felhasználta a tételben, a témát pedig a Prélude anyagából kölcsönözte. Az andalúziai táncok közismert fordulatai nemcsak itt, hanem majd a zárótételben is visszaköszönnek.