Ezt a mindenki által szeretett darabot helyesebb volna Varázshárfa-nyitányként emlegetni, hiszen eredetileg ehhez az 1820-ban keletkezett meseoperához írta Schubert. A Varázshárfa nyolc előadás után lekerült a műsorról, és azon nyomban elfelejtették. Nyitányát csupán a kiadó kapcsolta össze a Rosamunda-kísérőzenével, majdnem harminc évvel Schubert halála után. 

A Rosamunda, Ciprus királynője c. színdarabot 1823-ban tűzte műsorra a Theater an der Wien. A darab szerzője ugyanaz a Helmina von Chézy volt, aki Carl Maria von Weber Euryanthe-jának librettóját is írta, komoly akadályokat gördítve ezzel a zeneszerző útjába. A Rosamunda sem mondható éppenséggel irodalmi remekműnek. Mindössze kétszer adták Bécsben, Schubert kísérőzenéjével, aki azonban nem írt új nyitányt a darabhoz, ehelyett egy másik operájának, az Alfonso és Estrellá-nak a nyitányát használta fel újra (ezt az operát Schubert életében egyáltalán nem adták elő).

A Varázshárfa/Rosamunda-nyitány borongós c-moll bevezetéssel kezdődik, melyet felszabadult hangulatú C-dúr allegro követ. Nincs hiány pazarul hangszerelt, vonzó dallamokban:  a nyitány, miután megszabadult mindkét hozzákapcsolódó sikertelen színpadi műtől, mint önálló darab foglalta el megérdemelt helyét Schubert legnépszerűbb kompozíciói között.