A Petruska balett négy képből áll. Az első: vásári forgatag. A sokféle portékát versengve kínáló árusok, muzsikusok közt feltűnik egy varázslóféle, aki fuvolázva bódéjához csalogatja a nézőket. Marionett-előadást kínál, három szereplővel. Az egyik a balerina, a másik Petruska és a harmadik a csempeszájú, gonosz arcú mór. A bábok táncolni kezdenek (ez a híres Orosz tánc), majd általános meglepetésre lelépnek a színpadról. A második jelenetben a bánkódó Petruskát látjuk. Szerelmes a balerinába, de nem tudja meghódítani. Annál sikeresebb a mór. A következő jelenetben a balerina a mórral lejti táncát, amíg a féltékeny Petruska be nem tör a szobába. Ám kettejük közül sajnos a mór az erősebb. A zárókép azonos az elsővel. Ismét a vásáron vagyunk. Az ünnepi hangulatot váratlanul a bábuk törik meg. A mór üldözi Petruskát, utoléri, leszúrja. Általános a megdöbbenés. A varázsló azonban előlép. Nem történt gyilkosság, hisz nem hús-vér ember ez, csak szalmabáb, mutatja. Lassan maga után húzza a Petruska-bábut bódéja felé. Ám ekkor váratlan dolog történik. Petruska szelleme jelenik meg a bódé tetején, és kigúnyolja a varázslót.

Ennyi a történet. Stravinsky, aki sokféle kisvárosi vásár élményét őrizte gyermekkorából, pompás, színes vásárzenét teremtett. Ehhez több népdalt is felhasznált. Paraszti dallam mellett feltűnik jellegzetes városi nóta is (a magyar nóta orosz párja).

A párizsi hallgatóság tombolt az 1911-es bemutatón. A Petruska még a Tűzmadár sikerét is felülmúlta.