Négy tót népdal vegyeskarra, zongorakísérettel, BB 78




A zongorára és vegyeskarra írt Négy tót népdal párdarabja az 1917-ben keletkezett öt dalból álló „Tót népdalok” című férfikari ciklus. Ez utóbbi dalainak egy része, az előbbié pedig kizárólag Bartók Béla Zólyom megyei gyűjtésén alapul. Tárgyát és letétjét tekintve azonban a két kórusmű eltér egymástól. Bartók 1915-ös népdalgyűjtő útja során beleszeretett egy Zólyom megyei erdész fiatal lányába, Gombossy Klárába, aki miatt családi élete komoly válságba került. Lichtenberg Emil, a budapesti Operaház karnagya, oratórium-karnagy, a reneszánsz és barokk zene kitűnő ismerője felkérte Bartókot, hogy új művet komponáljon a Magyar Nők Karegyesülete és a Budapesti Kar- és Zenekaregyesület 1917. január 5-én, a Zeneakadémián tartott jótékonysági hangversenyére. A Lichtenberg Emil vezényletével megtartott nagyszabású műsor két magyar ősbemutatóval fejeződött be: Kodály Zoltán kilenc évvel korábban női karra komponált Két zoborvidéki népdalával, valamint a Négy szlovák népdallal. A bemutató programján Bartók hangsúlyozta az egyes tételek alapjául szolgáló népdalok funkcióját. Lakodalmas az első, Szénagyűjtéskor énekelt dal a második, a harmadik és a negyedik pedig dudával kísért táncnóta. A katonadalokon alapuló Tót népdalokkal szemben tehát mindegyik tétel egy-egy megzenésített falusi jelenet, melynek karakterei és együttesei a hallgató számára is megelevenítik a népdalgyűjtő Bartók előtt feltárult paraszti világ egyedi hangulatát és a gyűjtőút során támadt gyöngéd érzelmeket. Az első két népdalt ugyanis Zólyom megyei parasztlányok-asszonyok énekében rögzítette fonográfra a zeneszerző. A két nyitó tétel lamento-pastorale tételpárt alkot: a menyasszony búcsúja édesanyjától, amelyet a virágos havasi rétre való megérkezés követ. Az eredetileg cím nélküli harmadik tételben a szlovák népzenére jellemző líd hangsorú dallamot dolgoz fel a komponista, míg a zárótétel dudával kísért táncnóta. Jóllehet a népzenében hajthatatlanul következetes Bartók számára a szlovák volt a kompozíció eredeti nyelve, az 1917-es budapesti ősbemutatón magyarul csendült fel a „Négy tót népdal”, Gombossy Klára barátnőjének, Gleiman Wandának magyar szövegével.