La Valse

Az 1919–20-ban készült tánckölteményben Ravel régi kompozíciós tervét valósíthatta meg. Már 1906 óta foglalkoztatta egy Bécs című keringősorozat, mely a császárváros hangulatát idézte volna meg. Egyik levelében így tudósított tervéről: „egy nagy valcert írok (úgy bizony), afféle hódolatteljes emlékezést a nagy Sraussra – nem a Richardra, hanem a másikra, Johannra. Ismeri mély rokonszenvemet e csodálatos ritmusok iránt, és tudja, hogy mennyivel többre becsülöm az életöröm tánccal való kifejezését, mint a franckista puritanizmust.” 1914-ben már jelentékeny vázlatokat készített a leendő kompozícióhoz, ám a háború lehetetlenné tette a munka folytatását: „a mű, amellyel igen elmélyülten foglalkozom, nem felel meg napjaink igényeinek. (…) Egy szimfonikus költeményről van szó, amely igen jól indult, a címe azonban Bécs! Lehetetlenség Pétervárra átkeresztelnem…” Szerencsére 1919-ben Gyagilev balettet rendelt Raveltől, így ismét elővehette régi tervét. A balettigazgató azonban csalódott a La Valse-ban, nem látta meg benne a tűnő látomásokat, egy korszak visszavonhatatlan elsüllyedésének vízióját, a keringőzés őrjítő szenvedélyét, a felszabaduló túlvilági indulatokat, a végső megsemmisülés kísérteties kavargását. Pusztán keringők ügyesen egymáshoz illesztett sorozatának tartotta, melyet alkalmatlannak vélt színpadi cselekmény kibontakoztatására. A balettbemutató elmaradt, de a mű koncerttermi sikere kárpótolta Ravelt, sőt a darabot 1920 decemberében, Bécsben is kedvezően fogadták.