Kodály 1937-ben megzenésítette Ady versét; természetesen ebben a híres férfikari kompozícióban is felhasználta a népdalt. A zeneszerzőnek azonban túl sok mondanivalója volt a „Páva”-témáról: a zenekari mű tulajdonképpen a kórusból nőtt ki, mint annak továbbfejlesztése.
Ady Endre 1907-ben, a Vér és arany címú kötetében jelentette meg „Felszállott a páva” című versét, mely már maga is „változat magyar népdalra” – a népi szöveg döbbenetes erejű, forradalmi továbbgondolása. Az alapeszme – a páva mint a szabadság jelképe – mellett ott van másik szimbólumként a vármegyeház, melynek tömlöcében senyvednek a szabadulásra váró rabok. Amikor Ady ezt a látomásos verset írta, a népdalnak még csak a szövege volt hozzáférhető. A később feltárt eredeti dallamban a kutatás a régi magyar népdal iskolapéldáját találta meg, tökéletes kvintváltó szerkezettel, szabályos pentaton dallamvonallal és parlando rubato előadásmóddal. Korántsem volt tehát véletlen, hogy Kodály választása a sok száz és ezer magyar népdal közül éppen a „Pává”-ra esett, amikor nagyszabású zenekari mű írására kapott megrendelést Willem Mengelbergtől és az amszterdami Concertgebouw zenekartól. Tudományos munkája során Kodály megállapíthatta, hogy a Felszállott a páva dallamtípusa nemcsak parlando rubato, hanem giusto változatban is létezik; így a variációsorozat egyik alapvető jellemvonása, a rubato-giusto ellentét, a népzenei anyagból közvetlenül adódott.
Kodály 1937-ben megzenésítette Ady versét; természetesen ebben a híres férfikari kompozícióban is felhasználta a népdalt. A zeneszerzőnek azonban túl sok mondanivalója volt a „Páva”-témáról: a zenekari mű tulajdonképpen a kórusból nőtt ki, mint annak továbbfejlesztése.
A variációsorozat elején a témát (a mélyvonósok bevezetője után) az oboa mutatja be eredeti formájában. A variációk száma nem kevesebb, mint tizenhat, melyeknek során a legkülönbözőbb karakterek vonulnak fel – lírai, táncos, gyászindulószerű, visszafogott vagy éppen romantikus szenvedélytől izzó epizódok sorát halljuk. A mű záró szakaszában a népdaltéma diadalmas visszatérése világosan sugallja, hogy a „szegény rabok felszabadulása” végül valósággá válik.