Fantázia zongorára és zenekarra

I. Andante ma non troppo II. Lento e molto espressivo III. Allegro molto

Debussy zongorára és zenekarra írott fantáziája eredetileg a híres Római Díjért benyújtandó pályaműként született, de a zeneszerző végül mégsem bocsátotta a bírálóbizottság elé. Ez a gesztus árulkodó, s talán némi fényt vet a mű elmaradt bemutatójának furcsa történetére is. A Fantáziának első ízben 1890. április 21-én kellett volna megszólalnia (Vincent d'Indy vezényletével és René Chansarel szólójával – utóbbinak szól egyébként a mű ajánlása is) a karmester azonban, nem egészen tisztázott okból, a próbák során úgy döntött, csak az első tételt fogja előadni. Erről tudomást szerezvén a zeneszerző váratlanul begyűjtötte a zenekari szólamokat, d'Indyt csak utólag értesítve róla, hogy jobb szeretné mindhárom tételt hallani – ha csak közepes előadásban is -, semmint hogy csak az elsőt játsszák – bármilyen jó volna is az előadás, épp d'Indy jelenlétének köszönhetően. Ennek az incidensnek persze nem kellett volna feltétlenül a Fantázia végleges félretételéhez vezetnie, a bemutatót azonban maga Debussy többé nem szorgalmazta, s ez arra utal, hogy a mű előadását meggátló valódi konfliktus elsősorban nem d'Indy és Debussy között, hanem magában Debussyben jelentkezhetett. A zeneszerző ugyanis, épp a Fantázia komponálása után, jelentős alkotói fordulóponthoz érkezett, s Maurice Emmanuel emlékezéseiből úgy tudjuk, hogy barátaival-kollégáival folytatott vitáiban ekkortájt minduntalan a két téma kontrasztjára épülő szonáta, illetve a beethoveni “kidolgozási rész” alapelveit kritizálta – vagyis éppen azokat a formai modelleket, amelyeket a Fantáziában még maga is alkalmazott. A mű visszavonásában tehát alighanem ez a belső elégedetlenség játszhatta a legnagyobb szerepet, s d'Indy önfejűsége talán csak ürügyül szolgált a Fantáziát már amúgy is “túlhaladottnak” érző komponista számára. Az így megtagadott alkotás számos részletét azonban később maga Debussy is értékesnek ítélte, s egy Roger Ducasse-hoz írott leveléből tudjuk, hogy még 1909 táján is foglalkozott a Fantázia revíziójának gondolatával.