Concerto preparált zongorára és zenekarra

A preparált zongora a 20. század “találmánya”. A hangszer húrjai közé helyezett csavarok, szögek, gumidarabok, műanyag tárgyak, radír, stb. a megszokott zongorahang szinte valamennyi fizikai paraméterét megváltoztatják. A preparált zongorára készült művek kottájának első oldalain mindig a hangszer speciális preparálási előírását találjuk. A különböző átalakítások más és más hangszert hoznak létre, így a preparált zongoráról, olyan értelemben, ahogy egy hegedűről, egy fuvoláról vagy bármilyen más hangszerről beszélünk, nem szólhatunk. Nem Cage (1912-1992) volt e speciális hangszer feltalálója, de ismertségét elsősorban az ő munkásságának köszönheti. Cage 1938-tól komponált preparált zongorára (Bachanale), a három részes Concerto 1950-51-ben készült. Cage a kompozíció szerkezetét rögzített és szabadon formálható elemekből alakította ki. Mint minden preparált zongorára készült darabnál, ennél a kompozíciónál is élesen elválik egymástól a rögzített kottakép és a valóságosan felhangzó zene, hiszen a kottában lejegyzett hangmagasságok egy részét a preparációnak köszönhetően nem a lejegyzett magasságban halljuk. A kotta ebben az esetben valóban csak egy tervrajz, egy sajátos kód, mely nem azonos a zenével.