A nürnbergi mesterdalnokok – nyitány

Richard Wagnert 1845-ben, Gervinus A német nemzeti költészet története című könyvét olvasva ragadta meg a mesterdalnokok költészete, a dalnokok versengése és Hans Sachs alakja. Ekkor merült fel benne a Tannhäuser vígoperai párjának megkomponálása. A terv megvalósítására – azaz A nürnbergi mesterdalnokok című opera megírására – ugyanakkor csak jóval később, A nibelung gyűrűje tetralógia keletkezését megszakítva nyílt módja. 1861-ben kezdte írni az opera szövegkönyvét, majd rögtön megkomponálta a nyitányt, mely 1862-ben nyilvánosan is elhangzott Lipcsében, a zeneszerző vezényletével. Bár a Mesterdalnokok Wagner egyetlen érett kori vígoperája, a mű egyáltalán nem vidám körülmények között keletkezett: A Tannhäuser 1861-es párizsi bukása után 1864-ben meghiúsult a Trisztán és Izolda bécsi bemutatója, majd 1866-ban meghalt Wagner első felesége, Minna.

Az opera cselekménye a 16. század közepén, Nürnbergben játszódik. A szereplők helyi mesteremberek, amatőr költő-énekesek. A mesterdal mibenlétét és a mesterdalnoki cím kiérdemlését is szigorú szabályok határozzák meg, csak a legkiválóbb költő-énekes felelhet meg a szigorú elvárásoknak. Ebbe a közegbe érkezik az ifjú és tapasztalatlan Stolzingi Walther, aki új, merész dallal próbálkozik – eleinte sikertelenül. Zsenialitását egyedül Hans Sachs ismeri fel, aki elkezdi egyengetni az ifjú pályáját. Nyilvánvaló az önéletrajzi párhuzam: Walther és Hans Sachs figurái mögött maga Wagner, illetve az ő tehetségét felismerő és őt támogató Liszt Ferenc személye derenghet fel.