A kalóz (Il corsaro) Verdi tizenharmadik operája. A mester korai és középső korszakának határán keletkezett, a Nabucco, az Ernani és a Machbeth után, de még a Rigoletto előtt. Szövegét Francesco Maria Piave, oly sok Verdi-opera librettistája írta Byron The corsair című költeménye nyomán. A nem szerencsés csillagzat alatt született opera eredetileg londoni megrendelésre íródott volna, de a szerző betegsége miatt nem készült el időben; Verdi ezután évekre félretette (Londonba végül A haramiákat küldte el). A művet csak 1848-ban fejezte be, bemutatója ugyanabban az évben volt Triesztben. A komponista a premier előkészítésében nem tudott részt venni, bár a női főszereplőt levélben instruálta. A darab nem aratott sikert, néhány előadás után levették a műsorról, s hamar feledésbe merült.
A kalóz a 19. század elején játszódik, a kalózok ellenőrzése alatt álló kis Égei-tengeri szigeten, illetve a Peloponnészoszi félsziget török fennhatóság alatt lévő, Koroni nevű városában. Az opera cselekménye:
I. felvonás, 1. jelenet: A kalózok kikötnek a szigeten és ünneplik szabad és sikeres életüket. A vezérük, Corrado kapitány a világ szemében kemény katonaember, belül viszont nemes lelkű, belső vívódásoktól gyötört férfi, akit nyomaszt, hogy a „dicsőséges” kalózélet ára szerelmének és tisztességének elhagyása volt. Hírül hozzák, hogy Koroni ura, Seid pasa a sziget megtámadására készül. Corrado harcba szólítja embereit. 2. jelenet: Corrado szerelme, Medora kedvese visszatérését várja, s baljós előérzet gyötri. Corrado érkezik, de csak azért, hogy búcsút vegyen: azonnal indul a csatába Koroni ellen. Medora kérleli, hogy maradjon, de Corradónak teljesítenie kell a kötelességét.
II. felvonás, 1. jelenet: Seid pasa háremében a társai kényeztetik a pasa kedvenc rabnőjét, Gulnarát, ám ő gyűlöli a háremet, amelyet börtönnek érez. Megveti a pasát, és a szabadulásért fohászkodik. 2. jelenet: A pasa palotájában a katonák készülődnek a harcra. A kalózok rabságából szabadult dervist hoznak a pasa elé, aki nem más, mint az álruhás Corrado. Miközben eltereli a pasa figyelmét, a kalózok felgyújtják a törökök hajóit. A küzdelem a kalózok javára látszik eldőlni, ám Corrado meghallja a rabnők segélykiáltásait: a tűz a hajókról átterjedt a háremre. A hölgyek megmentésére indul, eközben a pasa serege rendezi sorait, s végül győz. A kalózokat, köztük Corradót is elfogják.
III. felvonás, 1. jelenet: A pasa ünnepli a győzelmet, s közben kétségek gyötrik: az imádott nő, Gulnara vajon beleszeretett-e Corradóba? Amikor Gulnara a kalóz életéért könyörög, félelmei beigazolódnak. Nincs kegyelem. 2. jelenet: Corrado a börtönében megbékél a sorsával. Gulnara érkezik: megvesztegette az őröket, s kést akar adni a férfinak, hogy végezzen a pasával. Corrado azonban nem hajlandó alvó embert ölni, így Gulnara vállalja magára a gyilkosságot. Amikor visszatér a véres késsel, összeroskad szörnyű bűnének súlya alatt. Bevallja Corradónak szerelmét, amit az nem tud viszonozni, de megmenti a lányt: sikerül eljutniuk a kalózok szigetére. 3. jelenet: Medora eszét vesztette a fájdalomtól, s megmérgezte magát, mert halottnak hiszi Corradót. A kalóz Gulnarával együtt érkezik; a haldokló Medorában feltámad a féltékenység, de Corrado elmeséli neki a történteket, s Gulnara is tanúsítja, hogy a férfi mindvégig hűséges volt Medorához. A szerelmesek még egyszer átölelik egymást, mielőtt Medora meghal. Corrado egy szirt fokáról leveti magát a háborgó tengerbe.
A kalóz Verdinek abban a 16 éves alkotóperiódusában keletkezett, amit ő maga a „kényszermunka” szóval jellemzett: a Nabucco után hirtelen nagyon sikeressé váló zeneszerzőt elhalmozták megrendelésekkel, s neki nem volt „egyetlen nyugodt, békés órája”. Ilyen hajszolt munkatempó mellett természetes, hogy a mester keze alól kikerültek kevésbé egyéni, konvencionálisabb darabok is, mint amilyennek sokan A kalózt is tekintik. Ám az egyik Verdi-kutató találó megfogalmazása szerint az opera „gyakran konvencionális felszíne alatt a tökéletesedés folyamata töretlenül haladt tovább”, s a műben a figyelmes hallgató számos ihletett és az érettebb Verdi-operák felé előremutató részletet fedezhet fel.