Ez történt


Közhasznú Nemzeti Filharmonikusok

2002. 01. 18.


A kulturális kormányzat döntése szerint januártól új, korszerűbb gazdálkodási keretek között, közhasznú társaságként folytatja eddigi tevékenységét a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár, ennek megfelelően a zenészek januártól munkavállalóként dolgoznak, s az együttes rugalmasabb pénzügyi feltételek között működhet, hiszen kht.-ként nem naptári év, hanem évad szerint juthatnak hozzá az állami támogatáshoz – felelte a Világgazdaság érdeklődésére Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok igazgatója.
Amikor 1998-ban átalakították a csődbe jutott Nemzeti Filharmónia állami koncertszervező céget, az Állami Hangversenyzenekar és az Állami Énekkar ezután Nemzeti Filharmonikusok néven folytatta tovább működését, mintegy 20 millió forintos adósságot örökölve jogelődjétől. A kulturális alapintézményként tevékenykedő együttesek abban az időben 388 millió állami szubvencióra számíthattak, ami az évek során félmilliárd forintra emelkedett. 2001 januárja óta pedig kiemelt támogatást, körülbelül 1,5 milliárd forintot kapnak. Erre szükség is volt, mert az alacsony bérek mellett nem tudták fedezni a külföldi szerepléseket, a hangszerek vásárlását és a vendégek meghívását – fejtette ki Kovács Géza.
A kulturális tárca a többlettámogatás feltételeként kikötötte, hogy a zenekarnál új minősítő rendszert kell bevezetni, amely során az énekkarnak szakmai zsűri, a zenekar tagjainak pedig nemzetközi bizottság előtt kellett tudásukról számot adniuk (VG, 2000. február 25. és május 19.). Az átszervezés után végül 26 zenész távozott a zenekartól, ebből húsz közös megegyezéssel, hatan azonban munkajogi pert indítottak.
A magasabb költségvetés lehetővé tette, hogy a fizetések a háromszorosára nőjenek, és bevezették a háromrétegű bérrendszert, vagyis a zenészek az alapbéren kívül művészeti és szolgálatteljesítési pótlékot is kaphatnak. Míg 1998-ban a zenekar bérátlaga bruttó 80 000, az énekkaré 44 500 forint körül mozgott, addig tavaly decemberben már 352 000 és 255 000 forint volt az átlag.
Emellett új hangszereket sikerült beszerezniük, és a munkakörülmények is jelentősen javultak. Kicserélték például a székeket, ami azért fontos, mert a zenészek speciális ülőmunkát végeznek. Az alapítóval határozatlan időre kötötték meg a közhasznú szerződést, és továbbra is 1,5 milliárd forintból gazdálkodhatnak. Az intézménynél az 1998-as megalakulástól tavaly augusztusig 9 vizsgálatot tartottak, köztük az Állami Számvevőszék jelentésében is megfelelőnek minősítették működésüket – fogalmazott a direktor.
A Nemzeti Filharmonikusok a tervek szerint 2004-ben veheti birtokába új otthonát a IX. kerületi Soroksári úton, a Nemzeti Színház szomszédságában épülő kulturális központban, ahol próbatermek és kiszolgálóhelyiségek is lesznek. A Nemzeti Filharmónia Koncertterem akár 2000 vendég befogadására is alkalmas lesz, az ígért jó akusztikát a New York-i Artec cég alakítja ki.




Magyarországon 14 hivatásos szimfonikus zenekar működik, közülük hét nem közalkalmazottakat foglalkoztat. A hat vidéki zenekart az önkormányzatok tartják fenn. A Magyar Állami Operaház zenekarán kívül a fővárosi együttesek nem közalkalmazottakat foglalkoztatnak, a Matáv Szimfonikus Zenekar például 1991 óta alapítványi formában dolgozik, a Budapesti Fesztiválzenekar, valamint a MÁV Szimfonikus Zenekar 1994 óta működik alapítványként, a Magyar Rádió Zenekara 1995-ben váltott részvénytársasági formára.




(Világgazdaság, 2002. január 18.)