Zenemánia – avagy minden, ami ZENE
Mikor
2018. október 28., vasárnap
11.00-tólvárhatóan (szünettel együtt) 13:10-ig
Hol
Müpa – Fesztivál Színház,
Budapest
Jegyek
2.000 Ft
Jegyvásárlás


Zenemánia – avagy minden, ami ZENE

Zenemánia 1.

Grieg Peer Gynt szvit, op. 23
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Dinyés Dániel karmester

„Sorozatunkkal abba a – hallgatók által sosem látható – folyamatba próbálunk betekintést nyújtani, mi minden történik, történhet egy zeneszerzővel komponálás közben. Milyen hihetetlen mennyiségű lehetőség közül születik meg az az egy megoldás, amit később úgy azonosítunk be, hogy a „Fantasztikus szimfónia”. Hogyan válik több ceruza pont és vonal egy életünket végigkísérő dallammá, zeneművé. Kutakodunk a hangszerelés lenyűgöző és mindennél sokszínűbb világában, a hangszerkezelés és hangszín keverés utánozhatatlan tudományában. Megkeressük, mitől válhat élővé egy dallam és a kíséret miként lesz tűnél is pontosabb iránymutatója az érzéseknek és formáknak. Mindezt ráérősen, cseppet sem siettetve a zene bennünk való megszületését.” (Dinyés Dániel)

Henrik Ibsen 1867-ben fejezte be Peer Gynt című színpadi művét. Ő maga kérte fel 1874-ben Edvard Grieget, hogy komponáljon kísérőzenét a dráma ősbemutatójára, amelyre végül 1876-ban került sor. Grieg több mint húsz tételnyi zenét írt Henrik Ibsen drámájához. A kísérőzene tételeiből később két hangversenyszvitet is összeállított, melyek napjainkban is gyakran hallhatók koncertpódiumon. Olyan közismert tételei szerepelnek bennük, mint az „Anitra tánca”, „Solvejg dala”, vagy „A hegyi király csarnokában”. Grieg kísérőzenéje nem Ibsen drámájának modernségét ragadja meg, hanem inkább a vadregényes északi erdők misztikus lényekkel benépesített világát mutatja be. 1948-ban Harald Saeverud norvég zeneszerző új kísérőzenét komponált a Peer Gynthöz, Grieg zenéjét napjainkban inkább csak részleteiben – gyakran ironizálva – idézik a színmű előadásain.

100 évesek vagyunk