Lukács bérlet 4.
A KONCERT ELMARAD! RÉSZLETEK: https://www.filharmonikusok.hu/jegyek/vasarlasi-informacio/
A japán császárság fennállásának 2600. évfordulójára pályázatot írt ki a japán kormány, amelyet Üdvözlet címmel benyújtott I. szimfóniájával Veress Sándor nyert meg, olyan szerzőket utasítva maga mögé, mint Richard Strauss vagy Benjamin Britten. Veress művészetének vezércsillaga Bach és Bartók. Előbbi szellemisége a mű ellenponton alapuló szerkesztésében, utóbbié a magyar népzenekincs szuverén felhasználásában nyilvánul meg.
Dohnányi Hangversenydarabjában a szólóhangszer játszanivalója kevéssé szólisztikus. A kompozíció három, egymáshoz attacca kapcsolódó tételből áll: mérsékelt tempójú elsőből, scherzószerű másodikból és Adagio előadói utasítású harmadikból. Noha a mű ajánlása a jeles német csellistának, Hugo Beckernek szól, feltételezhető, hogy volt egy másik „címzettje” is: Dohnányi Frigyes, a zeneszerző édesapja, aki kitűnő gordonkajátékos volt.
Lajtha László IV. szimfóniája 1951-ben, a Rákosi-rendszer legsötétebb időszakában született. Ennek a körülménynek a műben nyomát sem leljük: szerzőnk fénylően tiszta, derűs világú művet alkotott. A két gyors tétel (Allegro molto és Vivace) merengő, szomorkás hangulatú, táncos lejtésű Allegrettót keretez. A tavasz alcím különösen a fináléra illik, amely sodró erejű, 6/8-os metrumú, pazar hangszerelésű körtánc.
Kodály Zoltán a Chicagói Szimfonikus Zenekar felkérésére, 1939–40-ben komponálta Concertóját, a zenekar fennállásának ötvenéves jubileuma alkalmából. A mű ősbemutatójára 1941. február 6-án került sor Frederick Stock vezényletével. A darab egyetlen nagy ívű tételből áll: az Allegro moderato tempójelzésű első rész visszatér a harmadikban és az ötödikben. A második és a negyedik rész lírai hangvételű Largo.