Tükörtermi esték 4.
A kürtverseny szólistája Borbély Balázs, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szólamvezető kürtművésze
Joseph Haydn az őt foglalkoztató és komoly megbecsülésben részesítő Esterházy Miklós névnapjára írta kétszáznegyven éve az emberi természet mibenlétét kutató, A lakatlan sziget című operáját, amelyet valószínűleg a herceg marionettszínházában mutattak be, miután operaháza leégett. A mű nyitánya drámai hangvételéről és izgalmas harmóniai fordulatairól nevezetes, az ötven felé közeledő, Európát Eszterházáról meghódító mester remekműve. A pompás muzsikát hallgatva biztosak lehetünk benne, hogy nagyszerű zenekar állt rendelkezésére, amelyben legtöbbször két kürtöt használt, de ha tehette, többel is élt. Haydn egy nagyszerű kürtösnek komponálta D-dúr versenyművét, rögtön azt követően, hogy az Esterházy herceg szolgálatába került. Ez a bizonyos Joseph Leutgeb rövid ideig szolgált az udvarban, rendkívül magas fizetéssel, pár évvel később pedig a Mozart családdal is jó barátságba került. A Kürtjel-szimfónia abból az időből származik, amikor nagy nehezen sikerült helyreállítani a kürtösök létszámát az udvari zenekarban, így Haydn kihasználta a lehetőséget, és kiemelten kezelte a kürt szekciót ebben a ragyogó kompozíciójában. Az Eszterházához hasonlóan 18. századi franciás ízlést tükröző, intarziás parkettával, velencei tükrökkel, kristálycsillárokkal díszített Tükörteremben nemcsak mi, hallgatók, hanem a pompás Haydn-muzsika is bizonyosan otthonosan érzi majd magát.