Erik Satie: Két Gymnopédie (Satie–Debussy)
Francis Poulenc: Szonáta (Lennox Berkeley hangszerelése)
Camille Saint-Saëns: Románc fuvolára és zenekarra, op. 37
Cécile Chaminade: Concertino fuvolára és zenekarra, op. 107
***

Hector Berlioz: Fantasztikus szimfónia

Emmanuel Pahud fuvola

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Káli Gábor

Aki ismeri a fuvolázás történetét, tudja, hogy a 19. század végén és a 20. században számos nagyszerű francia fuvolás működött: olyanok, akik meghatározó befolyást gyakoroltak e hangszer játékának történetére: Paul Taffanel, Marcel Moyse, Jean-Pierre Rampal – hogy csak a legnagyobbakat említsük. Hozzájuk csatlakoztak a francia svájciak, például Aurèle Nicolet. Francia Svájc szülötte korunk legnagyobbja, Emmanuel Pahud is. Ő játssza francia szerzők fuvolaműveit a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertjén, francia szimfonikus zenével körítve.

A francia fuvolások ösztönözték a francia zeneszerzőket, hogy komponáljanak fuvolára? Vagy fordítva történt? A francia komponisták fuvola iránti rokonszenve termelte ki a jobbnál jobb előadókat? Ki tudja? Tény, hogy a seregnyi virtuóz francia fuvolásnak francia darabok is jutottak bőven, és erről szólván nemcsak Debussy és Ravel pazar fuvolaszólóira gondolhatunk. Pahud például eljátssza Poulenc fuvola–zongora-Szonátáját zenekari átiratban, Saint-Saëns Románcát és Cécile Chaminade, egy érzékeny tollú zeneszerzőnő kifinomult-elegáns Concertinóját. Ínyenceknek való műsor!

De hát Pahud maga is ínyenc. Mint közismert, ő a Berlini Filharmonikusok világsztár szólófuvolása, de emellett versenyművek előadója és kamarazenész is, aki hangszere repertoárjának legapróbb kincseit is felfedezi és lemezre rögzíti. A francia fuvolaművek francia szimfonikus keretbe kerülnek, amikor a koncert karmestere, a máris nemzetközi sikereket arató, fiatal Káli Gábor az est bevezetőjeként Satie két Gymnopédiáját vezényli Debussy átiratában, a második részben pedig Berlioz hatalmas, vizionáló erejű Fantasztikus szimfóniáját. Ezen az estén lubickolhatunk a francia zenében!