Claude DEBUSSY: L’Après-midi d’un Faune (Egy faun délutánja), L. 86
Camille SAINT-SAËNS: 1. (a-moll) csellóverseny, op. 33
***
Camille SAINT-SAËNS: 3. (c-moll, „Orgona”) szimfónia, op. 78

Aurélien Pascal cselló
Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Jean-Claude Casadesus

Francia est a kifinomultság, a színek, a hangulatok – és a pátosz – jegyében. Debussy műve, az Egy faun délutánja a születő impresszionizmust, Saint-Saëns két kompozíciója, az a-moll csellóverseny és a rendkívül népszerű Orgonaszimfónia a romantikát képviseli – az utóbbi nem kevés Liszt-hatást is befogadva. Nemcsak a zeneszerzők franciák: a dirigens és a szólista is az. A Kocsis bérlet harmadik estjén pulpitusra lépő, kilencven esztendős Jean-Claude Casadesus a nemzetközi karmestertársadalom doyenjeinek egyike, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szólistája, Aurélien Pascal viszont jelentős nemzetközi sikerei ellenére a cselló fiatal virtuóza.

A Casadesus család nagy jelentőségű francia muzsikusdinasztia, amely számos kiemelkedő hangszeres előadót és zeneszerzőt adott az európai zenekultúrának. A rendkívül gazdag repertoárral rendelkező Jean-Claude Casadesus (1935) ma bizonyosan a nemzetközi karmestertársadalom legnagyobb tapasztalatú reprezentánsainak egyike, hiszen a Kocsis bérlet harmadik estjén kilencven évesen vezényli a Nemzeti Filharmonikus Zenekart. Munkássága során mindig kitüntetett figyelmet szentelt hazája muzsikájának, nem meglepő tehát, hogy ezúttal is francia műveket hallunk tőle.

Műsorának első száma, Debussy Egy faun délutánja című szimfonikus prelűdje, bár még Brahms életében, 1894-ben keletkezett, a zenei modernség egyik első, markáns példája. Érdekes, hogy Saint-Saëns híres Orgonaszimfóniája, ez az ízig-vérig romantikus alkotás mindössze nyolc évvel korábbi keltezésű. A két szimfonikus opus között felhangzó versenymű, az a-moll csellóverseny szintén a Sámson és Delila szerzőjének termését képviseli: kevésbé népszerű, mint a két zenekari kompozíció, de a gordonkairodalom megbecsült repertoárdarabja. Előadója, a karmesterhez hasonlóan francia, harmincéves Aurélien Pascal az elmúlt években több nemzetközi versenyen aratott sikert.

*****

A Kocsis bérlet hangversenyein főként 19. századi remekművek szólalnak meg, legnagyobbrészt a romantikus zeneirodalom képviseletében. E koncertek mindegyikén felhangzik egy-egy nagyformátumú, reprezentatív opus: Muszorgszkij Egy kiállítás képei című ciklusa Ravel hangszerelésében, Richard Strauss szimfonikus költeménye, a Hősi élet, Saint-Saëns „Orgona”-szimfóniája, Rossini Stabat Matere és Brahms 3. szimfóniája.

Az összképet olyan kompozíciók színesítik, mint Smetana Eladott menyasszony-nyitánya, Liszt szimfonikus költeménye, az Orpheusz, Bizet I. Arles-i lány-szvitje. A bérlet versenymű-kínálata nagy slágereket (Csajkovszkjij: b-moll zongoraverseny, Grieg: a-moll zongoraverseny) éppúgy tartalmaz, mint olyan értékeket, amelyekre érdemes felhívni a figyelmet (Saint-Saëns a-moll gordonkaversenye és g-moll zongoraversenye). De nemcsak romantika és nemcsak 19. századi zene szólal meg ezeken az estéken: hallhatjuk Debussy szimfonikus prelűdjét, az Egy faun délutánját, Mozart művei közül megismerkedhetünk a d-moll Kyriével és a szvittel, amely Thamos, Egyiptom királya című operájából készült.

A szólisták közül Magyar Valentin és Balog József a közönség hazai zongorista-kedvencei, gyönyörködhetünk Selene Zanetti, Francesco Demuro, Schöck Atala és Bretz Gábor hangjában, de fellép a világhírű francia csellista, Aurélien Pascal és az ünnepelt orosz zongoravirtuóz, Alexander Malofeev is. A karmesterek nemzetközi sztárok: Carlo Montanaro, Lawrence Foster, Jean-Claude Casadesus, Pier Giorgio Morandi. Az utolsó hangversenyt a főzeneigazgató, Vashegyi György vezényli.