Ha meglazul egy húr, nincs mit tenni. Le kell állni a hegedűverseny 3.tétele közepén, meghúzni a kulcsot, bocsánatkérően kinézni a zsúfolásig telt koncertterem közönségére, majd odasúgni Koppándi Jenő koncertmesternek; a 32. ütemtől újra!

 
Csütörtök este a Nemzeti Filharmonikus Zenekar élén a MÜPA Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében Thomas Zehetmair játszotta és ő maga vezényelte is Brahms legendásan nehéz D-dúr Hegedűversenyét. Ez önmagában is halálugrás – mondják a szakemberek, de a Nemzeti Filharmonikusok páratlan koncentrációval „pendültek egy húron” korunk egyik legjelentősebb művészével, aki a szívdobogtató lassú tétel után – elmondása szerint valahogy beleakadt az egyik húrfeszítő kulcsba, ami meglazult. Ilyen baleset életében nem fordult még vele elő pódiumon, de úgy látszik, Zehetmair számára Budapest a meglepetések városa. Amikor a 80-as évek elején először koncertezett a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, az első szám után bombariadót hirdettek a Zeneakadémia nagytermében. A koncert elmaradt. Csütörtök este viszont kétszer is felcsendült Brahms Hegedűversenyének 3. tétele, és a percekig tartó dübörgő tapsot hallva, talán harmadszor is meghallgatta volna a nagyérdemű…