Ez történt


Eroica szimfónia ötven év múltán

2006. 10. 20.


Október 23-án este fél nyolctól a Nemzeti Filharmonikus Zenekar ad koncertet a Művészetek Palotájában, Kocsis Zoltán vezényletével, Kelemen Barnabás hegedűművész közreműködésével. Az esten Beethoven Egmont-nyitánya, Hegedűversenye és Eroica szimfóniája hangzik el – ugyanazok a zeneművek, amelyeket az együttes jogelődje, a Magyar Állami Hangversenyzenekar (ÁHZ) 1956 szilveszterén, a forradalom és szabadságharc utáni első hangversenyén játszott.


Az ÁHZ krónikájából tudjuk, hogy az együttes 1956. október 22-én, Mario Rossi olasz dirigens vezényletével és a később világhírűvé lett zongoraművész, Cziffra György közreműködésével még fellépett az Erkel Színházban, ez után azonban több mint két hónapos kényszerszünet következett. A legendás karmester, Ferencsik János vezetésével működő zenekar decemberben kezdte újra a próbákat, a külföldre távozott muzsikusokat kisegítőkkel helyettesítve.
A forradalom és szabadságharc utáni első koncertet 1956 szilveszterének délutánján rendezték a Zeneakadémián, és Ferencsik aligha véletlenül választott Beethoven-programot: az Egmont-nyitány a forradalom napjaiban a Magyar Rádió egyik legtöbbet játszott zeneszáma volt, az Eroica szimfónia pedig címében is hordozza a forradalmárok hősies küzdelmét. Miután elhangzott a nyitány, Kovács Dénes szólójával a Hegedűverseny, majd az Eroica szimfónia első tétele, a zenekar belekezdett a második tételbe, a gyászindulóba. Ebben a pillanatban a Zeneakadémia csaknem ezerfős közönsége felállt, és így hallgatta végig a drámai erejű, fájdalmas karakterű tételt.


Most, a forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján ezt a műsort ismétli meg az ÁHZ jogutóda, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar. Az Eroica '56 című koncerten nem lesz semmiféle protokoll: a művészek kizárólag a repertoár összeállításával és magával a muzsikával emlékeznek a forradalomra. A hangversenyre a szimbolikus árú jegyek 56 forintba kerülnek, de – ugyancsak a forradalom napjaira emlékezve – az előcsarnokba kitesznek egy becsületkasszát, hogy aki tud és szeretne, még hozzájárulhasson a koncert költségeihez. A Hegedűverseny szólóját a fiatal generáció kimagasló tehetsége, Kelemen Barnabás játssza, az együttest a zeneigazgató, Kocsis Zoltán vezényli.


Néhány hete a zenekar felhívást tett közzé, amelyben kereste az 1956 szilveszteri koncerten játszó művészeket és az akkori zeneakadémiai közönség tagjait. Szerda este, a Művészetek Palotájában bensőséges hangulatú összejövetelt szerveztek nekik. Ezen Kern István, az első hegedű szólam egykori tagja felidézte, hogy 1956. október 23-án estig lemezfelvételen voltak a Rottenbiller utcai hanglemezgyári stúdióban, s csak utána értesültek a forradalmi eseményekről. Ez után legközelebb november 2-án találkoztak, amikor bementek a fizetésükért, és sokan az addig szigorúan elzárt káderlapjukat is megkapták.


Rádai Béla kürtművész volt az egyetlen, aki a forradalom napjaiban megsérült – hetekig feküdt kórházban. Pásztor Tibor fagottművész szerint Ferencsik János nem indokolta a szilveszteri koncert műsorválasztását, de mindenki tudta: megemlékezésről, egyfajta demonstrációról van szó. 
 
Retkes Attila
(Magyar Hírlap, 2006. október 20.)