A Nagy hegyi tolvaj című darab a magyar népzenéhez kapcsolódó azon kórusművek sorába tartozik, amelyek a népdalok szövegére íródtak, a dallamoknak csak halvány körvonalai sejlenek fel, aztán a szerző fantáziájának megfelelően az eredeti dallam szabad kibontakoztatása veszi át a főszerepet. A szülők által méltatlan férfihez kényszerített lány balladája Erdélyben széles körben ismert, a zeneszerzőre Kallós Zoltán Csángóföldön (Bogdánfalván és Sántateleken), Kodály Zoltán Székelyföldön (Csíkjenőfalván), Jagamas János Maros mentén (Magyarón) gyűjtött változatai voltak a legnagyobb hatással. A mű ismerős dallamtöredékekkel, drámai gesztusokban kiáltozó parlando-tömbökkel indul, majd ezek szétoldódva, fokozatosan alakulnak át egy feszült polifonikus szövetté, aztán a sikoltozásig menő keserűség hangja egyre hanyatlik, végül elfúló panaszkodássá halkul.

Csíky Boldizsár (1937, Marosvásárhely) zeneszerző, muzikológus, tanár középiskoláit szülővárosában, a Zeneakadémiát Kolozsváron végezte. A marosvásárhelyi Filharmónia művészeti titkára (1961–1997), majd igazgatója és tanácsosa (1997–2000). 2006-tól tanár ugyanitt a Művészeti Egyetemen. Művei a legtöbb európai országban és a tengerentúl is elhangzottak. Magyarországon bemutatott zenekari darabjait (Erdélyi rapszódia, Gulag, Concertatio, Obsessiones, Régi erdélyi énekek és táncok) Kocsis Zoltán, Vashegyi György, Selmeczi György, Rácz Zoltán, Ligeti András,Vass András és Drahos Béla, kórusműveinek többségét Gráf Zsuzsanna vezényelte. Romániai kitüntetési mellett Erkel-, Berzsenyi-, Bartók-Pásztory-, KÓTA-, Pro Cultura Hungarica-díjas, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjének birtokosa.