Johann Sebastian Bach - composer
(1685. márc. 21. - 1750. júl. 28.) Bach Eisenachban született, nagy múltú, kiváló zenészek egész sorát felmutató családba. A zenei ismeretek alapjait apjától sajátította el, további tanulmányait a városi gimnáziumban folytatta. Szülei korán - anyja 1794-ben, apja 1795-ben - meghaltak. Bátyjához, Johann Cristoph-hoz került, aki korábban a neves zeneszerző, Pachelbel tanítványa volt. Ő ismertette meg Johann Sebastiannal a zeneszerzés és az orgonajáték művészetét. 1700-ban bekerült a lüneburgi Mihály-kolostor internátusába. Zenei fejlődésére ebben az időszakban a lüneburgi gazdag hagyományok - Böhm, Löwe - valamint a többszöri hamburgi utazások gyakoroltak döntő hatást. Első állását 1703-ban töltötte be Johann Ernst weimari herceg zenekarában, majd az arnstadti Új Templom orgonistája lett. 1707-ben a mühlhauseni Szt. Blasius templomi orgonistája lett, ebben az évben vette feleségül Maria Barbarát. 1708-ban visszatért Weimarba és 1714-től az orgonista-állás mellett az udvari koncertmesteri pozíciót is betöltötte. Ezt az időszakot tekinthetjük Bach pályája első nagy korszakának. 1717-ben elfogadta Lipót anhalt-kötheni herceg meghívását és az udvari zenekar karmestere lett. A zenekar számára komponált művek művészetének új perspektíváit nyitották meg. 1720-ban meghalt felesége, egy évvel később újranősült és feleségül vette Anna Magdalena Wilckent. 1722-ben, Kuhnau halálával megüresedett a lipcsei Tamás-iskola kántori állása és a director musices (Lipcse valamennyi templomának zenei irányításával járó tisztség) posztja. 1723-ban Bachot nevezték ki ezekre a tisztségekre. 1729-től a Collegium musicum irányításából is kivette a részét. A lipcsei időszak Bach művészetének kiteljesedését hozta magával. Bach életművének fontosabb szakaszait meghatározta, hogy éppen milyen zenei szolgálatot látott el. Művei eszerint 5 nagy műcsoportba oszthatók be. Az 1. műcsoport az 1708-is terjedő időszak termése, melyben főleg orgonaművek (orgonapartiták, prelúdiumok, toccaták, fantáziák), régi stílusú kantáták találhatók. A 2. műcsoportban - 1717-ig - főleg kantátákkal és orgonaművekkel, korál-feldolgozásokkal találkozhatunk. Az 1723-is tartó időszakban - 3. műcsoport - a tovább bővülő kantátatermés kiegészül Bach kamaraműveivel (szólópartiták, szólószvitek hegedűre, gordonkára, szonáták) valamint zenekari kompozíciókkal (zenekari szvitek, Brandenburgi versenyek, hegedűversenyek). Ebben az időszakban állítja össze a "Das Wohltemperierte Klavier" első kötetét. A 4. műcsoportot (1735-ig) nagy ciklikus hangszeres és vokális kompozíciók, billentyűs művek jellemzik. Ekkor készül a Karácsonyi oratórium, a Máté-passió, a h-moll mise, a Clavier-Übung I. (6 partita) és II. Olasz koncert, h-moll ouverture), 13 csembalóverseny, valamint három egyházi év kantátatermése. Az 5. műcsoportban találhatók Bach kontrapunktikus művészetének nagy összefoglalásai, mint a Clavier Übung III. a Goldberg-variációk, a "Das Wohltemperierte Klavier" II. kötete, a Musikalisches Opfer és Fúga művészete. Bach hatalmas életművéből ma úgy gondoljuk, hogy valamivel több mint a fele maradt az utókorra, a többi elveszett vagy megsemmisült. Műveinek jegyzéke (BWV) így is több mint 1100 címet tartalmaz.
100 évesek vagyunk