Ez történt


Átalakulás előtt a Nemzeti Filharmonikusok

2001. 07. 24.


2002. január 1-jétől közhasznú társaságként folytatja tevékenységét a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár. A szervezeti átalakulás folyamatának irányításával – miniszteri biztosként – Kovács Gézát, az intézmény jelenlegi igazgatóját bízta meg a kultusztárca.


;
;

A kulturális kormányzat évek óta tudatosan igyekszik átalakítani, megreformálni a magyarországi előadó-művészet intézményrendszerét, folyamatosan csökkentve a területen dolgozó közalkalmazottak létszámát. Ennek jele volt például, hogy az új Nemzeti Színházat részvénytársasági formában hozták létre. “Az, hogy egy színház vagy egy zenekar gazdasági társaságként működik, Nyugat-Európában régóta bevált gyakorlat, csak nálunk szokatlan” – véli Kovács Géza. “London négy világhírű szimfonikus zenekara például kivétel nélkül kft.-ként tevékenykedik, s ettől még ugyanolyan biztonságot nyújt az ott dolgozó művészek számára, mint egy állami intézmény.”
A közhasznú társasággá alakulás a Nemzeti Filharmonikusok esetében sem jelent létbizonytalanságot. A miniszteri biztos úgy látja, a zenekar és a kórus tagjai gyakorlatilag minden, a közalkalmazotti létből adódó előnyt, jogosultságot megőrizhetnek, s a szervezeti változás mindennapi munkájukat, jövedelmüket semmilyen formában nem érinti. “Senkit nem kényszerítünk például arra, hogy vállalkozó legyen, ez szabadon választható, akárcsak eddig” – mondja Kovács Géza, hozzátéve, hogy a menedzsment tagjait viszont komoly feladatok elé állítja az átalakulás. “Munkatársaim az elmúlt években nagyszerűen megtanulták a költségvetési intézményként való működés szabályait. Ezt bizonyítja, hogy bár a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár alighanem Közép-Európa legalaposabban kontrollált kulturális intézménye, ahol az elmúlt három évben hét vizsgálat folyt, az ellenőrök mindig mindent rendben találtak. Idén tavasszal például – átfogó felügyeleti ellenőrzés, illetve APEH- és tb-ellenőrzések után – az Állami Számvevőszék is vizsgálódott nálunk. Jelentésük – amely hamarosan teljes egészében hozzáférhető lesz az interneten – az iskolai érdemjegyekkel kifejezve erős négyesre értékeli a munkánkat, úgy, hogy egy ÁSZ-vizsgálaton ötöst gyakorlatilag senki sem kap.” A kht. viszont gazdasági társaság, aminek számos előnye van, de a gazdálkodási rendszert gyökeresen át kell alakítani.
A minisztérium elképzelései szerint a Nemzeti Filharmonikusok 2002. január 1-jétől már kht.-ként működik tovább, s ezzel egyidejűleg a jelenlegi költségvetési intézmény megszűnik. A következő hónapokban az átalakuláshoz szükséges jogi lépések megtétele mellett újra fel kell mérni az intézmény teljes vagyonát – ami a megalakuló kht. tulajdonába kerül -, illetve a minisztériummal meg kell kötni a tervek szerint öt évre szóló közszolgálati szerződést. A Nemzeti Filharmonikusok költségvetési támogatása – amely 2001-ben mintegy 1,5 milliárd forint – a kultusztárca és az intézmény vezetőinek elképzelése szerint a szervezeti átalakulás után sem csökken majd.
Az együtteseknél folyó szakmai munkáról Kovács Géza elmondta: az elmúlt egy évben a zenekar és az énekkar is hatalmas fejlődésen ment keresztül. Mindkét együttes új tagokkal erősödött, a régiek körében pedig már nyoma sincs a korábbi időszakra jellemző feszültségnek, széthúzásnak. “Már a zenekar 2000. októberi spanyolországi turnéján – amikor Ránki Dezső játszotta és Kocsis Zoltán vezényelte a három Bartók-zongoraversenyt – érezhető volt, hogy valami elindult, s ezt a kritikák, köztük az El Pais írása is visszajelezte.” Néhány hete, a franciaországi magyar kulturális év keretében a patinás colmari fesztiválon léptek fel, s a produkciót több mértékadó francia kritikus – köztük a Le Monde szakírója – egyöntetű elismerése fogadta. A colmari fesztivált – amelynek művészeti vezetője a világhírű orosz származású karmester, Vladimir Szpivakov – idén Szigeti József hegedűművész emlékének szentelték, s a programban több más magyar muzsikus is közreműködött.
A Hungarotonnál ősszel jelenik meg a Nemzeti Filharmonikusok következő lemeze, amelyen Kocsis Zoltán Debussy-, Ravel- és Bartók-kompozíciókból készített átiratai szerepelnek, s amelyet világszerte terjesztenek majd. A következő évad bérleti sorozatai és más hazai koncertjei mellett jövőre fellépnek az olaszországi magyar kulturális év rendezvénysorozatában, 2003-ra pedig az Egyesült Államokba és Japánba, két hosszabb koncertkörútra kaptak meghívást.


;
;

Retkes Attila
(Magyar Hírlap, 2001. július 24.)