Dohnányi Ernő - zeneszerző
(Pozsony, 1877. júl. 27. - New York, 1960. feb. 9.) Zeneszerző. Zongoristaként még a századfordulón világhírnévre tett szert. C-moll zongoraötöséről (1895) igen elismeően nyilatkozott Brahms, akinek a nevével fémjelzett, későromantikus tradíció, alapvetően befolyásolta a fiatal ~ zeneszerzői indulását. Ifjúkori, világjáró virtuóz karrierjét, majd berlini működését követően, 1915-től 1944 végéig Budapesten élt. A Zeneakadémia tanára, igazgatója, zongoristaként, karmesterként a magyar zenei élet központi egyénisége volt. Zeneszerzői érdklődése a zongoraművek, kamarazene és szimfónikus alkotások után, avokális műfajokra is kiterjedt (operák, A Szegedi Dóm feldzetelésére 1930-ban komponált Szegedi mise). ~zeneszerzői stílusa mindvégig hangnemekhez kötött, műfaji, formai téren is, az utóromantika örökségét egyéni módon továbbvivő, kiegyensúlyozott, szinte klasszicizáló maradt. Nemzetközi alkotói nyelvét Bartóktól és Kodálytól eltrően, nem a magyar népzene inspirálta elsődlegesen, ám időnként ő is feldolgozott műveiben népdalokat (RuraliaHungarica, 1923-24). Zongoraművészként, munkássága legendás hírű és korszakalkotó jelentőségű volt. További kiemelkedő alkotásai: 2 szimfónia, 2 zongora, 2 hegedűverseny, Változatok egy gyermekdalra (zongorára és zenekarra), számos szolózongora-, kamara-, és zenekari mű.
100 évesek vagyunk