Arnold Schönberg - zeneszerző
(Bécs, 1874. szept. 13. - Los Angeles, 1951. júl. 13.) Osztrák zeneszerző. Zeneileg autodidakta. Egyetlen tanítója Zemlinsky volt (1894), akinek barátsága igen sokat jelentett Schoenberg fejlődésében, később sógorává is lett (1901). Első előadott műve, egy D-dúr vonósnégyes (1897) nagy sikert aratott. 1900-ben néhány Bécs környéki munkásdalegyletben karmesterkedett: az ekkor készülő monumentális Gurre-Lieder komponálását anyagi okokból megszakította, és mások operettjeinek hangszerelésével tartotta fenn magát. 1901-ben Berlinbe költözött, kabaré-karmesterséggel és egyéb zenei napszámos munkával kereste kenyerét. Richard Strauss (a Gurre-Lieder első részének partitúrája alapján) Liszt-ösztöndíjat szerzett számára, valamint zeneszerzés-tanári állást a Stern konzervatóriumon. Strauss, aki ekkor még lelkesen támogatta Schönberget, később gúnyos hangon kritizálta. 1903-ban visszaköltözött Bécsbe, és zeneszerzés-tanításból élt (legnevezetesebb tanítványai: Anton Webern, Alban Berg, H. Jalowetz,. Erwin Stein, később Egon Wellesz). Mahlerrel a Verklärte Nacht előadása alkalmával ismerkedett meg (1903). 1904-ben megalapítja Zemlinsky, Wöss, Posa, Weigl és Hoffmann társaságában a "Vereinigung schaffender Tonkünstler"-t (díszelnöke: Mahler), mely csak egy évadot ért meg, de itt adják elő többek közt Schoenberg Pelléas-át is. Az első "Schoenberg-botrány" 1907-ben játszódott le a Kamaraszimfónia bemutatása közben. 1910-11-ben befejezi a Gurre-Lieder partitúráját, közben Schoenberg a bécsi zeneakadémián mint szabad tanfolyamot vezető tanár működik. 1911 őszétől ismét Berlinben költözött, előadásokat tart és komponál. 1912-ben Németország több városában bemutatják a Pierrot lunaire-t. 1918-ban megalapította a "Verein für musikalische Privataufführungen"-t (Zenei magánelőadások egyesülete) Bécsben, melynek az új zene művelése szempontjából korszakalkotó jelentősége volt (tökéletes interpretáció megfelelő próbamennyiség segítségével, az új művek többször egymásután való előadása, nyilvános próbák, stb.). Amsterdamban megválasztják a nemzetközi Mahler-szövetség elnökévé, u. o. 1920-21. előadásokat tart a zeneszerzésről. Az egyesület ideje nagy részét leköti. Erre az időszakra esik új kompozíciós technikájának kidolgozása (a 12, csak egymásra vonatkoztatott hanggal való komponálás módszere, általánosan ismert neve, a dodekafónia). A egyesület köréhez tartozott H. E. Apostel, H. Eisler, R. Kolisch, K. Rankl, R. Serkin, E. Steuermann és H. Swarowsky. 1925-ben kinevezték a Berlini Porosz Művészeti Akadémia zeneszerzési mesteriskolájának vezetőjévé. 1933-ban, rövid franciaországi tartózkodás után az USA-ba emigrált. 1934-ben, Los Angelesben telepedett le, 1936-tól 1944-ig a Univ. of California tanára volt. A háború után az izraeli letelepedésen gondolkodott, de egészségi állapota miatt már nem vállalkozott az utazásra. Schoenberg a 20. század elején új fejezetet nyitott a zene történetében. Mint a tonalitás mélységes ismerője és értője, Bach és bécsi klasszikus mesterek művészetéből indult ki. Szerves alkotói fejlődése során a zenét tonalitás határáig vitte el, sőt - elsőként - azon túl, a hangnemhez már nem kötött, atonális kompozíció világába. Első, még tonális alkotói korszakában (1897-1907) még elsősorban Wagner és Brahms nyomát követte. Ebből fejlesztette ki rövid idő alatt és egyre határozottabb formában saját zenei nyelvét. A korszak záródarabjai a Kamaraszimfónia, op. 9 és a II. vonósnégyes, op. 10. A második korszak (1908-1921) már mentes minden tonális kötöttségtől. E korszakában készült az énekbeszédet alkalmazó Pierrot lunaire (op. 21, 1912) és Webern aforisztikusan tömör darabjaihoz hasonló zenekari darabjai. Dodekafon korszaka (harmadik korszak) 1921-ben indul az Öt zongoradarabbal (op. 23), a Szerenáddal (op. 24) és a Zongoraszvittel (op. 25). Ez utóbb már teljesen az új módszer szerint készült. A későbbiekben készült még néhány tonális kompozíció, de a meghatározó zenei nyelv már a dodekafónia maradt. Fontosabb művei:Gurre-Lieder, Erwartung (monodráma), op. 17, Die Glückliche Hand, (zenés dráma) op. 18, Von Heute auf Morgen (egyfelvonásos opera), op, 32, Moses und Aron (opera). Verklärte Nacht, Pelleas és Mélisande, I. kamaraszimfónia, II. kamaraszimfónia, Pierrot lunaire, Szvit, Die Jakobsleiter, Oda Napoleonhoz, Egy varsói túlélő, Hegedűverseny, Zongoraverseny, zongoraművek. Igen jelentős Schoenberg elméleti munkássága is.