Joseph HAYDN: 80. (d-moll) szimfónia, Hob. I:80
BARTÓK Béla: Cantata profana, BB 100, Sz 94
***
Igor STRAVINSKY: Zsoltárszimfónia

A fiú László Boldizsár tenor
Az apa Sebestyén Miklós basszbariton
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Antal Mátyás

Nyolcvanéves a Nemzeti Énekkar hajdani karigazgatója, Antal Mátyás. A sokoldalú muzsikus, aki negyedszázadon át, 1990-től 2016-ig állt a kórus élén, kétszeresen is kötődik a Nemzeti Filharmonikusok intézményéhez, hiszen korábban fuvolaművészként volt évtizedekig az Állami Hangversenyzenekar tagja. Jubileumán nem kapja, hanem adja az ajándékot, hiszen az ünnepi koncerten vezényletével hangzik fel először (játékos utalásként az évek számára) Haydn 80., d-moll szimfóniája, majd Bartók és végül Stravinsky egy-egy kivételes jelentőségű oratorikus alkotása, a Cantata profana és a Zsoltárszimfónia. A Bartók-mű szólóit a hazai énekestársadalom két kiválósága, László Boldizsár és Sebestyén Miklós tolmácsolja.

Bár korunk meghatározó jelensége a specializálódás, a formátumos muzsikusegyéniségek között ma is találunk olyan művészeket, akik többféle területen nyújtanak emlékezetes teljesítményt. Közülük való Antal Mátyás, aki tanulóéveiben zongorán, fuvolán, nagybőgőn és ütőhangszereken játszott, majd a budapesti Zeneakadémián fuvola és karvezető szakon szerzett diplomát, később pedig a Brüsszeli Királyi Zeneakadémián folytatott karmesteri tanulmányokat. Pályafutása ennek megfelelően színes és sokrétű. 1967-től 1986-ig fuvolaművészként volt tagja az Állami Hangversenyzenekarnak, 1990-től 2016-ig a Nemzeti Énekkar karigazgatója volt, ám eközben mind karmesterként, mind karigazgatóként folyamatosan dolgozott más együttesekkel is, mint a Miskolci Szimfonikus Zenekar vagy a Budapesti Kórus. 2025-ben tölti be 80. életévét, s a jubileumot hangversennyel ünnepeljük. Vezényletével először Haydn 80. szimfóniáját szólaltatja meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, majd a 20. század két meghatározó oratorikus kompozíciója, Bartók, illetve Stravinsky műve, a Cantata profana és a Zsoltárszimfónia hangzik fel a Nemzeti Énekkar közreműködésével, a Bartók-kompozícióban László Boldizsár és Sebestyén Miklós szólójával.

*****

A Nemzeti Énekkar elődje, a Magyar Állami Énekkar alapítójának és egykori vezetőjének nevét viselő Pászti bérlet nem meglepő módon a vokális zene gazdag lelőhelye, legyen szó a cappella kórusokról vagy oratorikus remekművekről, hazai vagy külföldi kompozíciókról, régi zenéről vagy kortárs alkotásokról.

A sorozat első estje a Nemzeti Énekkart negyedszázadon át karigazgatóként irányító, 2025-ben 80 éves Antal Mátyás koncertje, amelyen Haydn – sorszámával az ünnepelt éveinek számára utaló – 80. szimfóniája után két legendás remekmű, Bartók Cantata profanája és Stravinsky Zsoltárszimfóniája hangzik fel. Olasz utazásra invitálja a zenehallgatókat a bérlet második hangversenyén a karigazgató, Somos Csaba, Bettinelli, Clausetti, Lauridsen, Dove, Jeths és Beischer-Matyó Tamás műveivel. Ebben a műsorban hol a szerzők olaszok, hol a tematika utal Itáliára.

A harmadik koncert ismét jubileumról emlékezik meg, ám az ünnepelt ezúttal maga a Nemzeti Énekkar, amely fennállásának 40. évfordulója alkalmából szólaltatja meg – ismét karigazgatója, Somos Csaba vezényletével – Brahms és Mendelssohn műveit: az előbbitől A Sors dalát, az utóbbitól a Hör’ mein Bitten himnuszt és a nagyszabású 2. szimfóniát, a ritkán hallható Dicsőítő éneket. A szólisták: Pasztircsák Polina, Horti Lilla és Brickner Szabolcs.

A bérlet befejező eseménye igazi szenzáció. A Nemzeti Filharmonikusok 2025/2026-os évadja számos különlegességet vonultat fel, ezek egyike Massenet La Vierge – A Szűz – című oratóriuma, amely magyarországi bemutatóként hangzik fel Vashegyi György vezényletével. A címszerepben a kiváló francia mezzoszoprán, Aude Extremo lép pódiumra.