Georges BIZET: L’Arlésienne (Az arles-i lány) – 1. szvit 
Camille SAINT-SAËNS: 2. (g-moll) zongoraverseny, op. 22
***
Johannes BRAHMS: 3. (F-dúr) szimfónia, op. 90

Alexander Malofeev zongora
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Vashegyi György

Kecsesség, változatosság, színgazdagság – ezt kínálja Bizet L’Arlésienne (Az arles-i lány) című színpadi kísérőzenéjének 1. szvitje. Camille Saint-Saëns 2. (g-moll) zongoraversenye stiláris sokszínűséggel kápráztatja el hallgatóját, Brahms 3. (F-dúr) szimfóniája viszont éppen ellenkezőleg: rendkívül egységes muzsika, amely híven képviseli a zeneszerző jellegzetes, egyéni nyelvét. A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének ötödik hangversenyét a főzeneigazgató, Vashegyi György vezényli. Izgalmas perceket várhatunk a zongoraversenytől, amelynek szólistájaként az átütő tehetségű, mindössze huszonhárom éves orosz virtuóz,

Alexander Malofeev tér vissza a korábbi sikeres vendégszereplése után a Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz.

Nem elég, hogy Georges Bizet mindössze harminchat évet kapott a sorstól, az utókor még egyműves szerzővé is lefokozta, terméséből csak a zseniális Carment méltatva figyelemre, pedig a különleges ízlésű francia romantikus sok más értéket is teremtett. Most meghallgathatjuk Az arles-i lány (L’Arlésienne) című, Alphonse Daudet színdarabjához írt kísérőzenéjének 1. szvitjét, amely csupa invenció, választékosan kikevert szín, markáns karakter. A sokszínűség Saint-Saëns 2. (g-moll) zongoraversenyére is jellemző – talán a műnek éppen ezt a tulajdonságát közelítette meg az irónia felől a jeles lengyel zongoraművész és zeneszerző, Zygmunt Stojowski, amikor tréfásan azt mondta, a kompozíció Bachhal kezdődik és Offenbachhal végződik. Nem jellemzi viszont a stiláris heterogenitás Brahms egyik legnépszerűbb művét, a 3. (F-dúr) szimfóniát, amely az első hangjától az utolsóig a zeneszerző legsajátabb nyelvén szólal meg, markánsan képviselve a brahmsi hangot. A Kocsis bérlet ötödik koncertjén a Nemzeti Filharmonikus Zenekart Kossuth-díjas főzeneigazgatója, Vashegyi György vezényli, a zongoraverseny szólistájaként pedig átütő tehetségű fiatal orosz művész, a mindössze huszonhárom éves Alexander Malofeev tér vissza korábbi sikeres vendégszereplése után az együtteshez.

*****

A Kocsis bérlet hangversenyein főként 19. századi remekművek szólalnak meg, legnagyobbrészt a romantikus zeneirodalom képviseletében. E koncertek mindegyikén felhangzik egy-egy nagyformátumú, reprezentatív opus: Muszorgszkij Egy kiállítás képei című ciklusa Ravel hangszerelésében, Richard Strauss szimfonikus költeménye, a Hősi élet, Saint-Saëns „Orgona”-szimfóniája, Rossini Stabat Matere és Brahms 3. szimfóniája.

Az összképet olyan kompozíciók színesítik, mint Smetana Eladott menyasszony-nyitánya, Liszt szimfonikus költeménye, az Orpheusz, Bizet I. Arles-i lány-szvitje. A bérlet versenymű-kínálata nagy slágereket (Csajkovszkjij: b-moll zongoraverseny, Grieg: a-moll zongoraverseny) éppúgy tartalmaz, mint olyan értékeket, amelyekre érdemes felhívni a figyelmet (Saint-Saëns a-moll gordonkaversenye és g-moll zongoraversenye). De nemcsak romantika és nemcsak 19. századi zene szólal meg ezeken az estéken: hallhatjuk Debussy szimfonikus prelűdjét, az Egy faun délutánját, Mozart művei közül megismerkedhetünk a d-moll Kyriével és a szvittel, amely Thamos, Egyiptom királya című operájából készült.

A szólisták közül Magyar Valentin és Balog József a közönség hazai zongorista-kedvencei, gyönyörködhetünk Selene Zanetti, Francesco Demuro, Schöck Atala és Bretz Gábor hangjában, de fellép a világhírű francia csellista, Aurélien Pascal és az ünnepelt orosz zongoravirtuóz, Alexander Malofeev is. A karmesterek nemzetközi sztárok: Carlo Montanaro, Lawrence Foster, Jean-Claude Casadesus, Pier Giorgio Morandi. Az utolsó hangversenyt a főzeneigazgató, Vashegyi György vezényli.