Csíky Boldizsár 1937-ben, Marosvásárhelyen  született, a kolozsvári Zeneakadémiát 1961-ben végezte. Negyven évet töltött a marosvásárhelyi Filharmónia vezetőségében, az utolsó tíz évet az intézmény igazgatójaként. Majd minden zenei műfajban alkotott, művei számos európai országban, de Japánban és az Egyesült Államokban is elhangzottak. Főbb szakmai kitüntetései : Bartók-Pásztory díj, George Enescu-díj, Erkel Ferenc díj, a Romániai Zeneszerzőszövetség díja, legutóbb a Pro Cultura Hungarica díj. Marosvásárhely díszpolgára, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjének birtokosa.

Az Erdélyi Rapszódia 2012-ben íródott, ugyanebben az évben mutatta be a marosvásárhelyi Filharmónia szimfonikus zenekara élén a temesvári karmester, Gh. Costin. A Nemzeti Filharmonikus  Zenekar – Kocsis Zoltán nagyszerű vezényletével – a szerző nagyzenekari művei közül  kettőnek  is vállalkozott magyarországi bemutatására, de ez a darab „népszerűbb” hangot üt meg, mint a komor hangulatú „Gulag”, vagy a feszültségekkel teli poéma, „A hegy”. Azért  a Rapszódiát is körüllengi az erősen polifonikus részek, az egymás fölé-alá komponált, ellentétes jellegű dallamvonalak egyidejűségének sajátos feszültsége. Nem ritkák benne a szélsőségességekig menő hangszerelés „látványosságai” és a befelé-fordulás korálszerű szakaszai sem. A „Rapszódia” címadást a nagyon ellentétes hangulatok váltakozása és ezek velejárója, a gyakori tempóváltozás is indokolja. Zenei nyelvezetét tekintve, a mű vállalja a bartóki megfogalmazás szellemében értett zenei anyanyelv identitás-jelentését. A szerző, konkrét népdalidézetek nélkül, zenéjének szellemében mutatja fel egyértelmű hovatartozását.