Finn zeneszerz\u0151, 1865. december 8-\u00e1n sz\u00fcletett H\u00e4meenlinn\u00e1ban. \u00c9letm\u0171v\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a finn nemzeti zenekari muzsika megteremt\u00e9se \u00e1llt. Ismerte kora eur\u00f3pai folklorista mozgalmait – t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Bart\u00f3k \u00e9s Kod\u00e1ly munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t – de \u0151 nem az autentikus n\u00e9pdal, n\u00e9pzene gy\u0171jt\u00e9s\u00e9t \u00e9s feldolgoz\u00e1s\u00e1t tekintette els\u0151dlegesnek, hanem a nemzeti irodalom, n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szet zenei feldolgoz\u00e1s\u00e1t. Err\u0151l maga \u00edgy nyilatkozott: “Bart\u00f3k \u00e9s Kod\u00e1ly zen\u00e9j\u00e9t szeretem. Mindketten a magyar l\u00e9lek eredetis\u00e9g\u00e9t sug\u00e1rozz\u00e1k, Bart\u00f3k logikus formafel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t szeretem, Kod\u00e1lyn\u00e1l a nagyszab\u00e1s\u00fa t\u0171z \u00e9s l\u00edrai gondolatmenet ragad meg. J\u00f3l ismerem Bart\u00f3k szvitjeit, zongoraszerzem\u00e9nyeit, Kod\u00e1ly dalait \u00e9s zenekari m\u0171veit. A “Psalmus”-t a kor egyik legragyog\u00f3bb alkot\u00e1s\u00e1nak tartom. \u00c9rdekes, hogy \u00e9rz\u00e9sben egyek vagyunk. Mind a h\u00e1rman haz\u00e1nk nemzeti zen\u00e9j\u00e9t k\u00e9pviselj\u00fck. Rokonlelkek vagyunk. Egy dologban m\u00e9gis k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00fcnk, \u00e9s ez az, hogy \u00e9n n\u00e9pdalt sohasem gy\u0171jt\u00f6ttem, \u00e9s m\u0171veimben azokat sohasem dolgoztam fel. A n\u00e9pdalgy\u0171jt\u00e9st sz\u00e9p \u00e9s fontos munk\u00e1nak tartom \u00e9s az eredm\u00e9nyt \u00f3ri\u00e1si kincsnek tekintem. Az \u00e9n lelkemet azonban m\u00e9gsem ezek fogt\u00e1k meg, hanem nemzeti eposzunk \u0151si sorai. Olvasom a Kaleval\u00e1t \u00e9s lelkemben muzsik\u00e1t hallok. \u00cdgy alkotok! \u00c9s \u00e9n boldogan \u00edrok, mert a finn l\u00e9lek gazdag \u00e9s ezt a gazdags\u00e1got boldogan osztom meg mindenkivel. Sokat szenvedett kicsiny n\u00e9p\u00fcnk lelk\u00e9ben sok mondanival\u00f3 gy\u0171lt \u00f6ssze. Ennek a felgy\u00fclemlett anyagnak ki kell t\u00f6rnie. N\u00e1lam muzsik\u00e1ban t\u00f6r ki.”<\/p>\n
Zenei tanulm\u00e1nyait (zongora\u00f3r\u00e1k) 1874-ben kezdte el, s egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r kisebb kompoz\u00edci\u00f3k jelezt\u00e9k zeneszerz\u0151i \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t. 1880-t\u00f3l heged\u00fclni tanult, 1881-ben rendszeres zeneszerz\u00e9s\u00f3r\u00e1kat vett. Kamaram\u0171veket (Zongoratri\u00f3, Andantino csell\u00f3ra \u00e9s zongor\u00e1ra) kompon\u00e1lt. 1885-ben beiratkozott a helsinki egyetem jogi kar\u00e1ra, a jogi tanulm\u00e1nyokkal p\u00e1rhuzamosan a helsinki konzervat\u00f3rium n\u00f6vend\u00e9ke. Kit\u0171n\u0151 pedag\u00f3gus, a zenetud\u00f3s Martin Wegelius foglalkozott vele. 1886-ban abbahagyta a jogi egyetemet, hogy kiz\u00e1r\u00f3lag a zen\u00e9vel foglalkozzon. 1888-1889-ben t\u00f6bb m\u0171v\u00e9t is bemutatt\u00e1k (K\u00e9t heged\u0171darab, op. 2; A-d\u00far szvit, a-moll von\u00f3sn\u00e9gyes). Kiv\u00e1l\u00f3an heged\u00fclt, nyilv\u00e1nos hangversenyen elj\u00e1tszotta Mendelssohn Heged\u0171verseny\u00e9t. Bar\u00e1ts\u00e1got k\u00f6t\u00f6tt az akkor Helsinkiben tan\u00edt\u00f3 fiatal Busonival. 1889 \u0151sz\u00e9t Berlinben t\u00f6lt\u00f6tte. 1890-ben, B\u00e9csben k\u00e9pezte tov\u00e1bb mag\u00e1t, egyik mestere Goldmark K\u00e1roly. Brahmshoz Busoni, Richter J\u00e1noshoz Wegelius aj\u00e1nl\u00f3level\u00e9vel \u00e9rkezett. Els\u0151 zenekari k\u00eds\u00e9rleteit B\u00e9csben vetette pap\u00edrra. Befejezte els\u0151 nagyszab\u00e1s\u00fa zenekari m\u0171v\u00e9t a Kullervo-szimf\u00f3ni\u00e1t (op. 7), melyet 1892-ben mutattak be Helsinkiben, igen nagy sikerrel. Ugyanebben az \u00e9vben tan\u00e1ri \u00e1ll\u00e1st v\u00e1llalt a helsinki konzervat\u00f3riumban. 1893-ban tov\u00e1bbi zenekari m\u0171vek (Tuonela hatty\u00faja, Karelia-nyit\u00e1ny, Karelia-szvit, En Saga) sz\u00fclettek. 1894-ben hosszabb utaz\u00e1st tett Bayreuthba \u00e9s Olaszorsz\u00e1gba. 1895-t\u0151l \u00e1lland\u00f3 anyagi t\u00e1mogat\u00e1st kapott a finn korm\u00e1nyt\u00f3l. Ekkoriban a N\u00e9gy legend\u00e1n (op. 22) dolgozott. 1898-ban bemutatt\u00e1k a Kereszt\u00e9ny Kir\u00e1ly-szvitet, majd \u00fajabb utaz\u00e1s k\u00f6vetkezett Berlinbe. 1899-ben k\u00e9t nagyjelent\u0151s\u00e9g\u0171 m\u0171v\u00e9t is befejezte, a Finlandi\u00e1t \u00e9s az I. szimf\u00f3ni\u00e1t. 1900-ban karmesterk\u00e9nt utazott k\u00fclf\u00f6ldre, sikert \u00e9rt el P\u00e1rizsban. 1901-ben Pr\u00e1g\u00e1ban megismerkedett Dvo\u0159\u00e1kkal, befejezte a II. szimf\u00f3ni\u00e1t. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben a Heged\u0171versenyen dolgozott (bemutat\u00f3: 1905-ben). 1904-ben elk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Helsinkib\u0151l \u00e9s J\u00e4rvenp\u00e4\u00e4ben telepedett le. \u00c9lete v\u00e9g\u00e9ig itt \u00e9lt.<\/p>\n
A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vek jelent\u0151s munk\u00e1i: Pohjola le\u00e1nya (szimfonikus fant\u00e1zia), Belsazar \u00fcnnepe (szvit kiszenekarra), III. szimf\u00f3nia. Ebben az id\u0151szakban is sokat utazott, gyakran vez\u00e9nyelte saj\u00e1t m\u0171veit (Sv\u00e9dorsz\u00e1g, Anglia, N\u00e9metorsz\u00e1g, Franciaorsz\u00e1g). 1911-ben P\u00e1rizsban sok \u00faj zen\u00e9vel ismerkedett meg. A modern zeneszerz\u0151k k\u00f6z\u00fcl csak Stravinsky korai munk\u00e1it kedvelte, Sch\u00f6nberget ink\u00e1bb teoretikusnak (filoz\u00f3fusnak) tartotta, jelent\u0151s komponist\u00e1nak semmi esetre sem. 1914-ben az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba utazott. \u00c9letm\u0171ve a k\u00f6vetkez\u0151 m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizedben teljesedett ki: V. szimf\u00f3nia (op. 82), VI. szimf\u00f3nia (op. 104), VII. szimf\u00f3nia (op. 105) Tapiola (szimfonikus k\u00f6ltem\u00e9ny, op. 112), valamint t\u00f6bb dal, k\u00f3rus, \u00e9s zongoram\u0171. 1929-ben abbahagyta a zeneszerz\u00e9st \u00e9s 1957-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig n\u00e9h\u00e1ny kor\u00e1bbi m\u0171v\u00e9nek jav\u00edtgat\u00e1s\u00e1n k\u00edv\u00fcl egyetlen hangot sem \u00edrt m\u00e1r le, ennek ellen\u00e9re a 20. sz\u00e1zad egyik legterm\u00e9kenyebb szerz\u0151je volt, t\u00f6bb mint 100 opusz sorakozik m\u0171veinek list\u00e1j\u00e1n.<\/p>\n","protected":false},"menu_order":0,"template":"","class_list":["post-86618","artists","type-artists","status-publish","hentry"],"translation":{"provider":"WPGlobus","version":"3.0.2","language":"en","enabled_languages":["hu","en"],"languages":{"hu":{"title":true,"content":true,"excerpt":false},"en":{"title":true,"content":false,"excerpt":false}}},"acf":{"old_id":"390","rovid_nev":"Jean Sibelius","katalogus_nev":"Jean Sibelius","kiemelt_kep":{"ID":86617,"id":86617,"title":"390_Sibelius","filename":"390_Sibelius.jpg","filesize":38501,"url":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/wp-content\/uploads\/f\/image\/__oldsite\/muveszek\/390_Sibelius.jpg","link":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/en\/artists\/jean-sibelius\/390_sibelius\/","alt":"","author":"1","description":"","caption":"","name":"390_sibelius","status":"inherit","uploaded_to":86618,"date":"2016-09-08 07:48:56","modified":"2020-04-22 09:28:00","menu_order":0,"mime_type":"image\/jpeg","type":"image","subtype":"jpeg","icon":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/wp-includes\/images\/media\/default.png","width":170,"height":180,"sizes":{"thumbnail":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/wp-content\/uploads\/f\/image\/__oldsite\/muveszek\/390_Sibelius-150x150.jpg","thumbnail-width":150,"thumbnail-height":150,"medium":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/wp-content\/uploads\/f\/image\/__oldsite\/muveszek\/390_Sibelius.jpg","medium-width":170,"medium-height":180,"medium_large":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/wp-content\/uploads\/f\/image\/__oldsite\/muveszek\/390_Sibelius.jpg","medium_large-width":170,"medium_large-height":180,"large":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/wp-content\/uploads\/f\/image\/__oldsite\/muveszek\/390_Sibelius.jpg","large-width":170,"large-height":180,"1536x1536":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/wp-content\/uploads\/f\/image\/__oldsite\/muveszek\/390_Sibelius.jpg","1536x1536-width":170,"1536x1536-height":180,"2048x2048":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/wp-content\/uploads\/f\/image\/__oldsite\/muveszek\/390_Sibelius.jpg","2048x2048-width":170,"2048x2048-height":180,"person-size":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/wp-content\/uploads\/f\/image\/__oldsite\/muveszek\/390_Sibelius-165x165.jpg","person-size-width":165,"person-size-height":165,"person-size-2":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/wp-content\/uploads\/f\/image\/__oldsite\/muveszek\/390_Sibelius.jpg","person-size-2-width":165,"person-size-2-height":175,"album-size":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/wp-content\/uploads\/f\/image\/__oldsite\/muveszek\/390_Sibelius.jpg","album-size-width":170,"album-size-height":180,"news-lead-size":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/wp-content\/uploads\/f\/image\/__oldsite\/muveszek\/390_Sibelius.jpg","news-lead-size-width":170,"news-lead-size-height":180,"director-index-size":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/wp-content\/uploads\/f\/image\/__oldsite\/muveszek\/390_Sibelius.jpg","director-index-size-width":170,"director-index-size-height":180,"person-lead-size":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/wp-content\/uploads\/f\/image\/__oldsite\/muveszek\/390_Sibelius.jpg","person-lead-size-width":170,"person-lead-size-height":180,"slider-size":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/wp-content\/uploads\/f\/image\/__oldsite\/muveszek\/390_Sibelius.jpg","slider-size-width":170,"slider-size-height":180}},"bevezeto_szoveg":"","hangszerek":"","szemely_kategoria":"{:hu}zeneszerz\u0151{:}{:en}composer{:}","oldal_megjelenes":[],"videok":false,"szolamvezeto":false,"szulesi_szabadsagon":false,"kiemeles_menube":false},"publishpress_future_workflow_manual_trigger":{"enabledWorkflows":[]},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/artists\/86618","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/artists"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/artists"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=86618"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}