{"id":85974,"date":"2020-04-22T09:18:35","date_gmt":"2020-04-22T09:18:35","guid":{"rendered":"http:\/\/www.filharmonikusok.hu\/?post_type=artists&#038;p=85974"},"modified":"2020-04-26T11:28:55","modified_gmt":"2020-04-26T11:28:55","slug":"franz-schubert","status":"publish","type":"artists","link":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/en\/artists\/franz-schubert\/","title":{"rendered":"Franz Schubert"},"content":{"rendered":"<p><b>(B\u00e9cs, 1797. jan. 31. &#8211; 1828. nov. 19)<\/b><br \/>\nOsztr\u00e1k zeneszerz\u0151. Els\u0151 mesterei (1805-8) a heged\u00fcl\u00e9sben atyja, az \u00f6sszhangzattanban Holzer templomi karmester. Zongor\u00e1zni b\u00e1tyja, Ign\u00e1c tan\u00edtja, kit a gyermek Schubert csakhamar t\u00falsz\u00e1rnyal. Atyja h\u00e1zi-kvartettj\u00e9ben Schubert a br\u00e1csasz\u00f3lamot j\u00e1tszotta. Kompon\u00e1lni 6 \u00e9ves kor\u00e1ban kezdett; els\u0151 m\u0171veit megsemmis\u00edtette. 1808-ban f\u00f6lveszik fi\u00fa \u00e9nekesnek (S\u00e4ngerknabe) az udvari \u00e9nekkarba, tov\u00e1bbi tanulm\u00e1nyait a v\u00e1rosi konviktusban folytatta. Az iskolai zenekarban els\u0151heged\u0171s, majd helyettes karmester. A konviktusi zenetan\u00edt\u00f3 (Ruzicska) aj\u00e1nlat\u00e1ra 1812-15-ben Salierin\u00e9l tanult kontrapunktot; az olasz mester nemzetk\u00f6zi szelleme idegen\u00fcl \u00e9rinti Schubertet. Els\u0151 jelent\u00e9kenyebb kompoz\u00edci\u00f3i a konviktusban k\u00e9sz\u00fcltek; kezd\u0151 hangszeres m\u0171veiben ink\u00e1bb a nagy klasszikusokat ut\u00e1nozta, egy\u00e9ni st\u00edlus\u00e1t dalk\u00eds\u00e9rletei el\u0151legezt\u00e9k. A dalszerz\u00e9sre Zumsteeg m\u0171vei is inspir\u00e1lj\u00e1k, de a 14 \u00e9ves Schubert messze t\u00falsz\u00e1rnyalja &#8220;mintak\u00e9p\u00e9t&#8221;. Els\u0151 oper\u00e1j\u00e1t 1814-ben fejezte be. Fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re d\u00f6nt\u0151en hatott, hogy kor\u00e1n megismerkedett nagym\u0171velts\u00e9g\u0171 fiatal \u00edr\u00f3kkal, kik a romantikus k\u00f6lt\u00e9szet szellem\u00e9be, a legmagasabb ide\u00e1lok gondolatk\u00f6r\u00e9be beavatj\u00e1k (Stadler, Senn, K\u00f6rner, Kenner, Pichler Karolina, Mayrhofer \u00e9s Schober, majd Bauernfeld). 1814-ben, hogy elker\u00fclje a katonai szolg\u00e1latot, atyja mellett Lichtenthalban tan\u00edt\u00f3skodik 1818-ig. Ezut\u00e1n biztos j\u00f6vedelem h\u00edj\u00e1n, gyakorlatilag bar\u00e1tai j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l \u00e9l. Schubert \u00e9retts\u00e9g\u00e9re vall, hogy a zeneirodalom legnagyobb remekeit (mint p\u00e9ld\u00e1ul a Margit a rokk\u00e1n\u00e1l, a R\u00e9mkir\u00e1ly c\u00edm\u0171, m\u0171fajteremt\u0151 dalokat) az 1814-16 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151ben alkotta. Hangszeres m\u0171veinek nagy r\u00e9sze b\u00e9csi m\u0171kedvel\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt; \u0151 maga is gyakran megfordult j\u00f3m\u00f3d\u00fa zenem\u0171vel\u0151 h\u00e1zakn\u00e1l, mint kedvelt zongorista \u00e9s kering\u0151-r\u00f6gt\u00f6nz\u0151. M\u0171v\u00e9szet\u00e9nek els\u0151 hathat\u00f3s h\u00edvei a Sonnleithner-csal\u00e1d, Grillparzer k\u00f6lt\u0151 \u00e9s ennek bar\u00e1tn\u0151i, a Fr\u00f6hlich-n\u0151v\u00e9rek (zenetan\u00e1rn\u0151k); ut\u00f3bbiak eml\u00e9k\u00e9t a Schubert-legendak\u00f6r \u00e9rzelg\u0151sen sz\u00ednezett szerelmi zom\u00e1nccal vonta be. \u00c9let\u00e9ben a legt\u00f6bb sikert Vogl opera\u00e9nekesnek k\u00f6sz\u00f6nhette, aki (1817 \u00f3ta) lelkesen terjesztette dalait. 1818 \u00e9s 1824 nyar\u00e1n Esterh\u00e1zy J\u00e1nos gr\u00f3f zselizi kast\u00e9ly\u00e1ba ker\u00fclt zenetan\u00edt\u00f3nak. 1818-ban l\u00e9pett Schubert-m\u0171 legel\u0151sz\u00f6r a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9 (egyik nyit\u00e1nya). Hogy anyagi helyzet\u00e9n jav\u00edtson, t\u00f6bb \u00edzben is pr\u00f3b\u00e1lkozik opera\u00edr\u00e1ssal (1820, 1821, 1823), de sikertelen\u00fcl. Ekkoriban alakulnak Schubert bar\u00e1ti k\u00f6r\u00e9ben az un. &#8220;Schuberti\u00e1dok&#8221;: ked\u00e9lyes \u00f6sszej\u00f6vetelek zen\u00e9vel, felolvas\u00e1ssal, irodalmi vit\u00e1val, t\u00e1nccal, kir\u00e1ndul\u00e1ssal stb. egybek\u00f6tve. Schnorr, Rieder, de f\u0151leg Schwind \u00e9s Kupelwieser fest\u0151k e r\u00e9ven bar\u00e1tkoznak meg Schuberttel; az \u0151 munk\u00e1iknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy Schubertet \u00e9s k\u00f6rnyezet\u00e9t alaposabban ismerhetj\u00fck. Goeth\u00e9vel is keresett szem\u00e9lyes kapcsolatot, miut\u00e1n dalreformj\u00e1nak megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1hoz legink\u00e1bb az \u0151 versein \u00e1t jutott; de Goeth\u00e9t nem ragadta meg Schubert zenei st\u00edlusa s m\u00e9g csak nem is v\u00e1laszolt a b\u00e9csi megkeres\u00e9sekre. Betegess\u00e9ge miatt Schubert 1823-ban k\u00f3rh\u00e1zba ker\u00fclt, ott \u00edrja a Sch\u00f6ne M\u00fcllerin-ciklus egy r\u00e9sz\u00e9t. Hogy Chezy unalmas Rosamund\u00e1ja 1823-ban nem bukott meg teljesen, az Schubert k\u00eds\u00e9r\u0151zen\u00e9j\u00e9nek volt k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. Ebben az \u00e9vben tal\u00e1lkozik Schubert Weberrel, ki az &#8220;Euryanthe&#8221;, bemutat\u00f3j\u00e1n j\u00e1rt B\u00e9csben. A ny\u00edlt \u00e9s szabadsz\u00e1j\u00fa Schubert kedvez\u0151tlen\u00fcl nyilatkozott az \u00faj oper\u00e1r\u00f3l, mire fesz\u00fclts\u00e9g \u00e1llt be k\u00f6zt\u00fck. 1826-ben a helyettes udvari karmesteri \u00e1ll\u00e1sra p\u00e1ly\u00e1zik, de azt J. Weigl nyeri el; sikertelen marad egy sz\u00ednh\u00e1zi karmester\u00e1ll\u00e1s elnyer\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 igyekezete is 1827-ben. Nagyon jellemz\u0151 Schubertnek Beethovenhez val\u00f3 szem\u00e9lyes viszonya: olyan magass\u00e1gban \u00e9rzi maga f\u00f6l\u00f6tt az utols\u00f3 nagy klasszikust, hogy k\u00f6zeledni csak egyszer mert hozz\u00e1, amikor op. 10-es vari\u00e1ci\u00f3it neki aj\u00e1nlja. V\u00e9gtelen\u00fcl j\u00f3lesett Schubertnek Beethoven elismer\u00e9se, melyet ez hal\u00e1los \u00e1gy\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny dalf\u00fczet \u00e1tn\u00e9z\u00e9sekor nyilv\u00e1n\u00edtott (&#8220;Schubertben megvan az isteni szikra&#8221;) \u00e9s lelke m\u00e9ly\u00e9ig megr\u00e1zta \u0151t Beethoven hal\u00e1la. Schubert egyetlen \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szerz\u0151i estje 1828-ban bar\u00e1tai buzgalm\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en sz\u00e9pen j\u00f6vedelmez. Schubert betegess\u00e9ge ekkoriban m\u00e1r \u00e1lland\u00f3sult; a T\u00e9li utaz\u00e1s (Winterreise) ciklust s\u00falyos depresszi\u00f3k dikt\u00e1lj\u00e1k, melyekb\u0151l minden ereje megfesz\u00edt\u00e9s\u00e9vel menek\u00fcl a C-d\u00far szimf\u00f3nia, a C-d\u00far von\u00f3s\u00f6t\u00f6s f\u00f6ld\u00f6nt\u00fali sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9nek vigasz\u00e1ba. 1828 \u0151sz\u00e9n Kismartonban is megfordul. Hi\u00e1nyokat \u00e9rezve zeneszerz\u0151-technik\u00e1j\u00e1ban, m\u00e9g nov. 4-\u00e9n Sechtern\u00e9l tan\u00edtv\u00e1nynak jelentkezik. Csakhamar \u00e1gynak d\u0151l \u00e9s 19-\u00e9n (val\u00f3sz\u00edn\u0171leg t\u00edfuszban) meghalt. Kort\u00e1rsainak nagy r\u00e9sz\u00e9nek sejtelm\u00fck sem volt Schubert jelent\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l. legfontosabb m\u0171veit r\u00e9szben nem ismert\u00e9k, r\u00e9szben nem \u00e9rtett\u00e9k. Amit Grillparzer halotti b\u00facs\u00faztat\u00f3ja mond (&#8220;sz\u00e9p kincs veszett el Schubertben, de m\u00e9g szebb rem\u00e9nyek&#8221;), az l\u00e9nyeg\u00e9ben \u00e9rtetlens\u00e9get jelent Schubert m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel szemben: Schubert egy sz\u00e1zadra el\u0151re d\u00f6nt\u0151 hat\u00e1st gyakorolt a zene fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re. F\u0151bb m\u0171vei: 8 szimf\u00f3nia, A-d\u00far kvintett (A pisztr\u00e1ng), F-d\u00far oktett, 15 von\u00f3sn\u00e9gyes, 4 zongoratri\u00f3, 15 zongoraszon\u00e1ta, Impromptu-k, Vari\u00e1ci\u00f3k, C-d\u00far fant\u00e1zia, Moments musicaux, 6 mise, Stabat Mater, dalok \u00e9s dalj\u00e1t\u00e9kok.<\/p>\n","protected":false},"menu_order":0,"template":"","class_list":["post-85974","artists","type-artists","status-publish","hentry"],"translation":{"provider":"WPGlobus","version":"3.0.2","language":"en","enabled_languages":["hu","en"],"languages":{"hu":{"title":true,"content":true,"excerpt":false},"en":{"title":true,"content":false,"excerpt":false}}},"acf":{"old_id":"271","rovid_nev":"Franz Schubert","katalogus_nev":"Franz Schubert","kiemelt_kep":false,"bevezeto_szoveg":"","hangszerek":"","szemely_kategoria":"{:hu}zeneszerz\u0151{:}{:en}composer{:}","oldal_megjelenes":[],"videok":false,"szolamvezeto":false,"kiemeles_menube":false,"szulesi_szabadsagon":false},"publishpress_future_workflow_manual_trigger":{"enabledWorkflows":[]},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/artists\/85974","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/artists"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/artists"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.filharmonikusok.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=85974"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}