RICHARD STRAUSS A hallgatag asszony, op. 80 – vígopera három felvonásban
2013. október 12. szombat 18.00 | Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
A Daphne után Richard Strauss újabb zenés színpadi alkotását tűzzük
műsorra, amelyet szintén nem játszott a budapesti Operaház évtizedek
óta. A zeneszerző 1935-ben bemutatott operájának szövegkönyvét
zseniális librettistája, Hofmannsthal halála után Stefan Zweig
készítette el Ben Johnson színműve alapján. „A legjobb vígoperaszövegkönyv
a Figaro házassága óta” – mondta róla Strauss. A történet
Sir Morosus kapitányról szól, akit – házasodási szándékát kihasználva –
megtréfál borbélya, unokaöccse (aki örököse is lenne egyben), valamint
annak felesége, Aminta. Megjátsszák, hogy összeadják a kapitánnyal
Amintát, aki csendes teremtésnek adja ki magát, az „esküvő” után
azonban házi sárkánnyá változik. Miután kiderül, hogy a házasságkötés
csak tréfa volt, a megkönnyebbült Morosus kibékül kitagadott
örökösével. Az opera cselekménye Donizetti Don Pasquale című
operájának száz évvel későbbi parafrázisa.
Közreműködik
Rúni Brattaberg - Sir Morosus, nyugalmazott admirális
Temesi Mária Özvegy - Zimmerlein, a házvezetőnője
Dietrich Henschel - Schneidebart, a borbély
Bernhard Berchtold - Henry Morosus, az admirális unokaöccse
Rácz Rita - Aminta, az admirális unokaöccsének a felesége
Pasztircsák Polina - Isotta, operaénekes
Schöck Atala - Carlotta, operaénekes
Geiger Lajos - Morbio, operaénekes
Szüle Tamás - Vanuzzi, operaénekes
Cser Krisztián - Farfallo, operaénekes
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
Anger Ferenc rendező
Szendrényi Éva díszlettervező
Zöldy Z. Gergely jelmeztervező
KOCSIS ZOLTÁN karmester
PJOTR ILJICS CSAJKOVSZKIJ b-moll zongoraverseny, op. 23
SERGEY RACHMANINOV II. szimfónia, op. 27
2013. október 31. csütörtök 19.30 | Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Csajkovszkij és Rachmaninov – az orosz zene két meghatározó alakja;
ha tetszik, amolyan zenei értelemben vett apa–fiú kapcsolat; az
érzelmes, szlávos dallam, mindkettejük műveiben kiemelt szerepet kap.
Például a százhúsz éve elhunyt Csajkovszkij máig népszerű b-moll
zongoraversenyében is, amelyet az a Szergej Tanyejev játszott a moszkvai
bemutatón, akinek Rachmaninov a Második szimfóniát ajánlotta. Ezen
a hangversenyen Csajkovszkijt művét Nikolai Tokarev, a „brilliáns
billentyűmágus”, fiatal orosz tehetség interpretációjában hallhatja a
közönség. A 2013-ban kettős évfordulót jegyző – száznegyven éve
született, hetven éve elhunyt – zeneszerző 1906–1907-ben komponált
művének különlegessége, hogy alkotója már amerikai éveiben
átdolgozta, az egyórás alkotás időtartamát szinte a felére csökkentve.
A szimfóniát most eredeti formájában hallhatjuk, az előadás magas
színvonaláért pedig a Rachmaninov-zenét, sőt annak szerzői hiteles
előadásmódját is kiválóan ismerő Kocsis Zoltán a garancia.
Közreműködik
NIKOLAI TOKAREV - zongora
Vezényel
KOCSIS ZOLTÁN
ANTON BRUCKNER Te Deum
ANTON BRUCKNER IX. szimfónia, d-moll
2013. december 4. szerda 19.30 | Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
A kilences szám különös jelentőségű a Beethoven utáni zeneszerzők
között. Antonín Dvořák, Gustav Mahler, Anton Bruckner számára nem
adatott több idő a sorstól újabb szimfóniát írni: kilencedikjük lett az
utolsó. Sőt, Anton Bruckner be sem fejezhette hattyúdalát, kilencedik
szimfóniájának tervezett négy tételéből csak három készült el 1896-ban
bekövetkezett haláláig. Mikor már látta, hogy nem fog tudni pontot
tenni a szimfónia végére, azt tervezte, hogy a Te Deumot teszi meg
finálénak. A hangverseny karmestere, Hubert Soudant huszonnyolc
évesen lett az Utrechti Szimfonikusok zeneigazgatója. Több éven át
vezette a Loire-menti Megyék Szimfonikus Zenekarát, valamint
a Salzburgi Mozarteum Zenekarát is. A Tokiói Szimfonikusokhoz is
szorosan kötődik, hiszen 1999 óta az együttes első vendégkarmestere,
2004 óta pedig zeneigazgatója. Több Bruckner szimfóniát is lemezre
rögzített, többek között a most elhangzó IX. szimfóniát is.
Közreműködik
Bátori Éva, Gál Erika, Balczó Péter, Gábor Géza - ének
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
Vezényel
HUBERT SOUDANT
Téli esték Brahms-szal
JOHANNES BRAHMS
Párkák éneke, op. 89
Hegedűverseny, op. 77
IV. szimfónia e-moll, op. 98
2014. január 14. kedd 19.30 | Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
A Párkák éneke Goethe Iphigénia Tauriszban című drámájának részletére
épül, Johannes Brahms 1882-ben zenésítette meg Meiningenben. Itt a
színművészet és a zene nagy pártfogója, II. György zenekart alapított,
amely Németország egyik legjobbja lett, Brahms számos művét
mutatta be, például a IV. szimfóniát is. Az 1885-ben írt mű a brahmsi
zeneművészet csúcsa: negyedik tétele nagyszabású variációsorozat egy
harmóniasorra – a barokk kor úgynevezett passacaglia műfajában.
A zeneszerző egyetlen hegedűversenye szorosan kötődik a 19. század
legnagyobb hegedűséhez, a magyar származású Joachim Józsefhez.
A művet Budapesten még az ősbemutató évében, 1879-ben eljátszotta
Joachim; az előadás kapcsán fogalmazta meg Brahmsról a kritikus
Péterfy Jenő: „Művészetének egén nem a virtuóz csecsebecsék
fénylenek.”
Közreműködik
BANDA ÁDÁM hegedű
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
Vezényel
KOVÁCS JÁNOS
Magyarországi bemutató
PJOTR ILJICS CSAJKOVSZKIJ Szláv induló, op. 31
ALEXANDR SZKRJABIN fisz-moll zongoraverseny, op. 20
WOLFGANG AMADEUS MOZART C-dúr „Koronázási” mise, K. 317
2014. április 10. csütörtök 19.30 | Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Az évadban számos nemzetközi hírű művész lép fel a Nemzeti
Filharmonikusokkal. Egyikük az 1946-ban született Párizsban élő
Kun Woo Paik, aki dél-koreai muzsikusok közül elsőként kapott
hivatalos koncertmeghívást Kínába. Szívesen szólaltat meg ritkán
játszott alkotásokat, Szkrjabin fisz-moll zongoraversenye is ilyen; az
orosz zeneszerző 1896-ban, huszonnégy éves korában komponálta.
Csajkovszkij méltán népszerű Szláv indulója húsz évvel korábban
keletkezett; az Oszmán Birodalom és az Oroszország által támogatott
Szerbia közti háborút jeleníti meg filmszerűen láttató erővel. A koncert
második részében az oratorikus irodalom egyik legismertebb alkotása
csendül fel, amelynek megkülönböztető neve valószínűleg a 19. század
elején „ragadt rá”: a bécsi császári udvarban ezt az impozáns alkotást
szólaltatták meg koronázási és más nagyszabású ünnepségeken.
Közreműködik:
Celeng Mária, Megyesi Schwartz Lúcia, Brickner Szabolcs, Kovács István ének
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
KUN WOO PAIK zongora
Vezényel
Kocsis Zoltán
DURKÓ ZSOLT The Revelation to John
MAURICE RAVEL Daphnis és Chloé balett
2014. május 15. csütörtök 19.30 | Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Születésének nyolcvanadik évfordulója alkalmából szólal meg Durkó Zsolt
utolsó alkotása. A szerző 1996-ban fejezte be A Jelenések könyvének
margójára című oratóriumot, de a mű bemutatójára már csak halála után
két hónappal, 1997-ben kerülhetett sor. „Nem jelenések, látomások,
fantáziaképek színesen kavargó tömbjét, sorozatát tárja elénk a
kompozíció, hanem a Károli Gáspár fordítása alapján a Biblia különböző
részeiből összeállított zeneszerzői szövegkönyvet, tehát egy
gondolatsort és érzelmi vonulatot” – írta a műről Kroó György. A
koncert második részében a klasszikus görög író, Longosz szerelmes
regénye elevenedik meg Ravel csodálatos zenekari színeket
felsorakoztató balettzenéjében. A produkciót többek közt az is
különlegessé teszi, hogy a Juronics Tamás vezette Szegedi Kortárs
Balettel együttműködésben valósul meg.
Közreműködik
Ócsai Annamária, Horváth István, Bognár Szabolcs - ének
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
Szegedi Kortárs Balett (Juronics Tamás koreográfus)
Vezényel
KOCSIS ZOLTÁN
