Bartók Béla: Hegedűverseny, BB 117
Liszt Ferenc: 13. zsoltár tenorszólóra,
kórusra és zenekarra
Liszt Ferenc: A strasbourgi katedrális harangjai
2010. szeptember 25. szombat 19.30 | Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Ahogyan évtizedek óta, 2010 szeptemberében is a Nemzeti Filharmonikusok hangversenye nyitja meg hivatalosan az évadot Bartók halálozási évfordulójának előestéjén. Az est idén a Liszt-év beharangozója, hiszen 2011-ben lesz, hogy kétszáz éve látta meg a napvilágot Doborjánban a zenetörténet egyik legnagyobb hatású géniusza. Az évforduló tiszteletére két különlegesség kapott helyet a hangverseny műsorán: a 13. zsoltár és A strasbourgi katedrális harangjai. Bartók Hegedűversenyének társítása a Liszt-művekkel nem véletlen – a két alkotó szellemi kapcsolata régen ismert. A ma már klasszikusok között számon tartott versenyművet a kiváló orosz hegedűművész, Sergej Krylov szólaltatja meg, akinek pályáját számos világversenyen elért előkelő helyezés, a Salvatore Accardónál végzett stúdiumok, valamint a Msztyiszlav Rosztropoviccsal való szoros együttműködés, számos közös fellépés befolyásolta döntően.
Közreműködik
Sergej Krylov - hegedű
Lehőcz Andrea - mezzoszoprán
Horváth István - tenor
Massányi Viktor - bariton
a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
Pataki Adorján – tenor
Sándor Árpád - bariton
Vezényel
Kocsis Zoltán
Hector Berlioz: Faust elkárhozása – drámai legenda, op.24
2010. október 21. csütörtök 19.30 | Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Mióta Kocsis Zoltán vezeti a Nemzeti Filharmonikus Zenekart, Berlioz alkotásai az együttes koncertműsorainak vissza-visszatérő darabjai. Nem kis fegyvertény ez, hiszen a francia romantikus zeneszerző, a modern zenekari kultúra atyja több száz fős előadóegyüttest megmozgató műveket hagyott hátra, így azok megszólaltatása különleges felkészültséget igényel karmestertől, zenekartól, énekkartól, szólistától egyaránt. A Faust elkárhozása is ilyen mű. Ez a drámai legenda műfajilag a színpad és a koncertpódium között helyezkedik el, a szerző ausztriai, magyarországi, csehországi és sziléziai útja során született, legnépszerűbb száma pedig a Rákóczi-induló. Vizin Viktória Chicagóból érkezik Margit szólamát elénekelni, a spanyol Rubèn Amoretti 2009 őszén Mexikóban „alakította” Berlioz Mefisztóját Ramón Vargas oldalán, a címszerepet megformáló Giorgio Berrugi pedig keresett Puccini- és Bizet-énekes.
Közreműködik
Marguerite - Vizin Viktória
Mephistopheles - Rubèn Amoretti
Faust - Giorgio Berrugi
Brander - Gábor Géza
a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
a Magyar Rádió Gyermekkórusa (karigazgató: Thész Gabriella)
a Honvéd Férfikar (karigazgató: Strausz Kálmán)
Vezényel
Kocsis Zoltán
Giuseppe Verdi: Requiem
2010. december 9. csütörtök 19.30 | Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
A Requiem komponálásának gondolata először Rossini halálakor fogalmazódott meg Verdiben, de csak öt évvel később, Alessandro Manzoni elhunyta után írta meg a zeneirodalom eme legsokszínűbb, legmegrázóbb, leginkább drámai erejű gyászmiséjét. A liturgikus kereteket szétfeszítő, ezért elsősorban koncertteremben otthonos mű mintegy másfél évszázados történetében előadói szempontból külön vonulatot képeznek az olasz dirigensek. Közéjük tartozik Carlo Montanaro is, aki az őt felfedező Zubin Mehta által vezetett firenzei fesztivál, a Maggio Musicale Zenekarának hegedűseként kezdte pályáját. Mehtán kívül Muti, Giulini, Prêtre, Ozawa és Maazel keze alatt is játszott, mielőtt egy évtizede maga is karmesteri pálcát ragadott, és világszerte az olasz bel canto-operák gyakran foglalkoztatott vendégkarmesterévé vált.
Közreműködik
Létay Kiss Gabriella - szoprán
Gál Erika - alt, Igor Turcanu - tenor
Bretz Gábor - basszus
a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
Vezényel
Carlo Montanaro
Igor Sztravinszkij: A menyegző
Johannes Brahms: Szerelmi dalkeringők, op.52
Carl Orff: Carmina Burana
2011. február 17. csütörtök 19.30 | Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2011-ben ünnepli megalakulásának huszonötödik évfordulóját a Nemzeti Énekkar. Neve ma már egybeforr Antal Mátyáséval, aki 1990 óta tölti be a karigazgató tisztét. Az együttes által képviselt rendkívül magas szakmai színvonalat jelzi, hogy a kórusirodalom legnehezebb alkotásait is megszólaltatták már; ilyen volt például Kurtág "A csüggedés és keserűség dalai" című ciklusa 2006-os magyarországi bemutatója, valamint Schönberg Mózes és Áron című operájának előadása 2009-ben és 2010-ben. Ünnepi hangversenyükre ezeknél jóval könnyebb, de még így is különleges felkészültséget igénylő alkotásokat választottak öt évszázadot átfogó, széles repertoárjukból. Sztravinszkij ütőhangszerek és zongorák izgalmas összeállítására írt orosz lakodalom-epizódjait a koncert első felében Brahms különleges romantikus "dalciklusa" ellenpontozza. A szünet után az énekkari irodalom egyik legnépszerűbb alkotása csendül fel, a ritkábban hallható, ütőhangszerek és zongorák kísérte változatában.
Közreműködik
Szalai Ágnes, Röser Orsolya - szoprán
Kálmán László, Kiss Tivadar - tenor
Massányi Viktor, Sebestyén Miklós - bariton
Balogh József, Bizják Dóra, Jandó Jenő
Zentai Károly - zongora, a Talamba Ütőegyüttes
a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
a Magyar Rádió Gyermekkórusa (karigazgató: Thész Gabriella)
Vezényel
Antal Mátyás
Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr zongoraverseny, K467
Wolfgang Amadeus Mozart: c-moll mise, K427
2011. május 5. csütörtök 19.30 | Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
"Mozart nélkül lehet élni, de nem érdemes" – vallja Vásáry Tamás, aki nyolcévesen már Mozart-zongoraversenyt játszott szülővárosában, Debrecenben. A világhírű, Kossuth-díjas művész – a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának örökös tiszteletbeli főzeneigazgatója – ezúttal a haydni könnyedségű és szellemességű, alapvetően játékos karakterű C-dúr zongoraversenyt szólaltatja meg, a koncert második félidejére pedig olyan művet választott, amely ezzel hangnemileg rokon. A c-moll mise a Requiem mellett Mozart másik torzóban maradt egyházi műve, egyben a másik legjátszottabb is. Valószínűleg Konstanze Weberrel 1782-ben kötött házasságáért fogadalmi ajándékul született; a salzburgi bemutatón Mozart hitvese énekelte a számos virtuóz dallamot exponáló szoprán szólót.
Közreműködik
Kolonits Klára - szoprán
Halmai Katalin - mezzoszoprán
Megyesi Zoltán - tenor, Hámori Szabolcs - basszus
a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
Vezényel és zongorán közreműködik
Vásáry Tamás
Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája
2011. május 24. kedd 19.30
Liszt Ferenc oratóriuma egyházi témájú "koncertopera". Bár német nyelvű, a zeneszerző témaválasztásában – a vallásos lelkület mellett – Magyarországhoz fűződő bensőséges viszonya is szerepet játszott, hiszen a kétrészes oratórium II. András magyar király 1207-ben született lánya életének eseményeit dolgozza fel hat képben. A mintegy három óra időtartamú, kórusra, szólistákra, vegyes- és gyermekkarra, valamint harmóniummal, orgonával és haranggal kibővített zenekarra írt oratórium először 1865. augusztus 15-én hangzott fel a pesti Vigadóban, Ábrányi Kornél magyar fordításában. Az eseményt megörökítő híres metszeten Liszt abbé papi ruhában látható a karmesteri pulpituson. A Szent Erzsébet legendája előadása a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a magyarországi Liszt-év egyik csúcspontjának ígérkezik.
Közreműködik
Szent Erzsébet: Bátori Éva - szoprán
Zsófia őrgrófnő: Ulbrich Andrea - alt
Lajos őrgróf: Sebestyén Miklós - bariton
Hermann őrgróf: Cser Krisztián - basszus
II. Frigyes császár, Egy magyar nemes: Orendt Gyula - bariton
a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
a Magyar Rádió Gyermekkórusa (karigazgató: Thész Gabriella)
Vezényel
Kocsis Zoltán
