Bodor Gábor - I. hegedű - zenekari tag

A zenélésben a tökéletességre való törekvés, ami megfog. A kihívás, hogy az üres kottaképből – ami minden egyes eljátszás után egyre többet és többet mutat meg magából – hogy lesz zene. Ezután jöhet bele egy kis individualizmus és kész is a mű.

A Zeneakadémián szereztem diplomát, DLA fokozatot is. Zeneakadémiai éveim alatt megnyertem egy Zathureczky versenyt és kétszer jutottam döntőbe a mosonmagyaróvári Flesch Károly Nemzetközi Hegedűversenyen.

Sosem gondolkodtam azon, hogy más pályát válasszak. Mindent erre építettem fel, egész kiskorom óta zenésznek készülök. Soha egy pillanatig nem volt kétséges, hogy ne a zene mellett kössek ki. A zenében azt szeretem, hogy mindig megtalálom az adott hangulatomhoz illőt, legyen az jazz, folk, rock vagy klasszikus. Legyek bárhol, nálam mindig szól a zene. Otthon, a kocsiban, a munkahelyen… A zenélésben pedig a tökéletességre való törekvés, ami megfog. A kihívás, hogy az üres kottaképből – ami minden egyes eljátszás után egyre többet és többet mutat meg magából – hogy lesz zene. Ezután jöhet bele egy kis individualizmus és kész is a mű.

Nincsen kifejezetten kedvenc hangszerem. Minden hangszernek meg van a szépsége. A trombitákat, harsonákat az erejükért szeretem, az oboát, a vonósokat a líraiságukért, a cselesztát az egyszerűségéért…. Nagy kedvenc még a duduk. Ez egy Örményországból származó ősi fafúvós hangszer. Gyönyörű, összetéveszthetetlen hangját hollywoodi filmekben is sokszor hallani. Sajnos én nem tudom megszólaltatni, de a hangja elvarázsol, szinte visszarepít az ókorba.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekarban Kocsis Zoltán által személyesen válogatott zenészek játszanak, ami a koncertek tekintetében garancia, mint muzikalitásban, mint virtuozitásban. Egy ilyen közegben az ember mindig kap valami pluszt, ami leírhatatlan, megfoghatatlan. A koncertek addiktív hatással vannak a már visszatérő, régi koncert látogatókra és a közönség laikusabb részére is. A legemlékezetesebb élményem a 2 hónapos USA turné 2003-ban, amely nem csak az idő intervallumával tűnik ki a többi közül, de pl. ez volt az a turné ahol az egyik nap még Floridában fürödtünk az óceánban, majd másnap egy másik városban hógolyózni lehetett a másfél méteres hóban. A turné hosszából adódóan nem csak kalandokból, de zenei repertoárban is bővelkedett.

A klasszikus zenén kívül játszom még jazz és pop-rock zenéket. Hobbim pedig minden, amiben van processzor, chip és memória. Szabadidőmben gyakran sportolok és szeretek erdőben túrázni.

Arra vagyok a legbüszkébb, hogy Kocsis Zoltán felvett a legjobbak közé.